Az életmentő Blaha Lujza
Az
1890-es évek elején történt – az Osztrák Magyar Monarchia
idején, hogy a katonai törvényszék szökésért halálra ítélt
nyolc magyar huszárt. Az esemény az egész monarchiát megrázta, a
sajtóorgánumok elemezték az esetet, és a kegyelem elrendelése
mellett kardoskodtak. De hiába könyörgött a szerencsétlenekért
az akkori közélet legjava, hiába a sajtó együttérzése, az
osztrák katonai ügyészség nem engedett, mondván: példát kell
statuálni. A helyzet már ennél reménytelenebb nem is lehetett,
amikor Ferenc József császár őfelsége
éppen Budapestre érkezett Bécsből.
Egyik este ellátogatott a Népszínházba, ahol a főváros-szerte
ismert Blaháné játszott aznap is főszerepet.
Az előadás
során, miközben a darab legnépszerűbb
dalbetétjét énekelte, egyszer csak előrelépett
a rivaldához, és a nóta dallamára a következő
szöveget rögtönözte:
"Elmondanám
a királynak magának,
kegyelmezzen
annak a nyolc huszárnak!"
Majd
a király páholya felé fordulva, letérdelt a színpadon. A
közönség tombolni kezdett, s Ferenc József kissé kényszeredetten
szalutált, és mit volt mit tennie – elvégre a népszerűség
is nagyon fontos dolog –, megkegyelmezett a huszároknak.
A képen Blaha
Lujza a történet idején, Kozmata Ferenc fotóján
Az eredeti poszt közzétételének időpontja: 2019. február 10.
A poszt elérhetősége: https://www.facebook.com/photo?fbid=2341460582533190&set=gm.2260468557331104
A kép forrása: Taki eredeti posztja:
https://www.facebook.com/photo?fbid=2341460582533190&set=gm.2260468557331104