
Reviczky Gyula - költő, író
Reviczky Gyula (Vitkóc, 1855. április 9. –
Budapest, 1889. július 11.) magyar költő, író, esszéíró, publicista, kritikus, műfordító a Fiumei úti Sírkertben alussza örök álmát.
(A
síremlékről készült fotók a szócikk végén
találhatók; Reviczky
Gyula
életútjáról a későbbiekben készül hosszabb
lélegzetvételű életrajz-összefoglaló.)
"… Az irodalom és közönség méltán gyászolja benne a nagy tehetségű, nemes ízlésű költőt, kinél mélyebben és bensőbben senki sem írt a fájdalomról, de mi többet is gyászolunk benne: az embert, kit szerettünk, a puritán jellemet, kit tiszteltünk, a munkatársat, ki pótolhatatlan, a szenvedőt, kit annyiszor láttunk a hervadás szomorúságával köztünk, amint szívében a vigasztalan tudattal, türelmesen haladt az enyészet felé. …
Igazi költői kedély volt, költője az őszinteségnek. … Költészete és gondolkozása egymást egészíték ki a legtökéletesebb harmóniában. Nem tartozott a viharos poéták közé; egész valója merengő, elmélkedő volt, tehát költészete is ebbe olvadt. De a kontemplatív költészetben igazi gyöngyöket adott. Poézisa a legmagasabbra a fájdalom hangjaival emelkedik, melyekre őt sorsa ráutalta. ... Ő valóban a fájdalom avatott költője. A fájdalom valóságos szimfóniája húzódik át költészetén, fönséges és szelíd lágy hangok közt, ragyogva és könnyezve. …
Reviczkyt
nem ismeri eléggé a nagyközönség. Egész életében kerülte a
zajt, a reklámot, s így alakja meglehetősen a homályban maradt,
csak baráti köre méltányolta kellőképp. …" –
írja
a "Pesti Hirlap"-ban megjelent nekrológban Pulszky
Ferenc.
("Pesti
Hirlap", 1889. július 12.,
11. évfolyam,
189. szám)
Reviczky Gyula első, eredeti –
a második fotón látható –
síremlékét, amelyet 1891. június 21-én avattak fel, Köllő Miklós (1861–1900) szobrászművész készítette, ezen síremléket azonban elsodorta az idők szele. Mivel homokkőből készült, így már 1900 környékén kikezdte az elmúlás. Idővel pedig csak romlott az állapota, így új síremlék elkészítése vált szükségessé. A fenti fotón látható síremlék maradványait 1932-ben a Petőfi Múzeumba szállították, állagmegőrzés céljából.
(Forrás: Anonim –
"Uj Nemzedék", 1932. április 24., 14. évfolyam, 90. szám)
Egy
korabeli cikk, Reviczky Gyula első síremlékéről:
"REVICZKY
GYULA SÍREMLÉKE
A két évvel ezelőtt legszebb korában elhunyt, szép tehetségű költő hamvai nem maradnak jeltelenül a kerepesi-temetőben. A fájdalom és szenvedés dalnoka, kinek lantja annyi nemes húrt rezegtetett meg a közönség szivében, földi maradványaiban sem lesz elfeledve; a kegyelet, melyre jogot szerzett, közadakozásból díszes emléket emelt sírja fölé.
E hó 21-én avatták föl az emléket, melyet a szabadságharcz szobrának pályázatán is feltűnt fiatal művészünk, Köllő Miklós készített. A szobor, melynek képét ezúttal bemutatjuk, nemes izlésü, hangulatos mű, mely konczepcziójával épp úgy föltünik, mint gondos kivitelével. Fehér sóskúti köböl készült, s a művész keze e faragásra kissé durva anyagból is oly könnyed, sima és kifejező művet hozott létre, mely becsületére válik tehetségének. A sirt szarkofág födi, melyhez pár lépcső vezet. A szarkofágon sugár női alak ül könnyed, szinte lebegő helyzetben, szomorkodó arczkifejezéssel, ideálisan szép fejét busan meghajtva; balkezében csinosan formált aranyhúrú lantot tart szivéhez szorítva, leeresztett jobbjából pedig pálmaág omlik a kőravatalon alá.
A ravatal mögött, a géniusznak képezve hátteret, magas, stylszerü falazat emelkedik, melynek homlokán a nap fényében az elhunyt költő »Magány« czimű verskötetének mottója, ez az aranybetűs sor ragyog: »A világ csak hangulat.«
A
szarkofágon kereszt van s alatta e szavak: »Közadakozásból
emelte a Petőfi-társaság.« A szarkofág előtt lévő
lépcsőket kis vasrács fogja be, s e mögött a szűk tért
alacsony örökzöld bokrok és virágok díszítik. A mű előkelő
szobrászati alkotás, melynek művészi becse kétségtelen. Az
emléken uralkodó összhang is dicséri, de a tárgy mély fölfogása
is. Reviczky költészetének szomorú, de befejezett vonásai ott
lebegnek nemcsak a géniusz arczán, de az emlék tárgyias
alkatrészein is. A modern műizlés is érvényesül az emlék
minden részén. Köllő Miklós ebben az emlékben a magyar
síremlékek egyik legbecsesebb darabját alkotta meg."
("Vasárnapi Ujság", 1891. június 28., 38. évfolyam,
26. szám)
A síron napjainkban is látható szobor Gách István Lipót (1880–1962) festő- és szobrászművész alkotása. Ez utóbbi síremlék felavatásának dátuma: 1932. október 28-a.
Reviczky Gyula síremlékének pontos helye:
Budapest, Fiumei úti Sírkert
Parcella, szakasz, sor, sír:
34/1, N/A, 1, 13
(A sírhely és síremléke 2001 óta védetté nyilvánított.)
A FOTÓK
FORRÁSAI:
– Az első (1.) kép: Reviczky Gyula
A kép készítője: Ismeretlen
A fotó forrásai:
a) Acsai Roland: "»Az utolsó költő« – Reviczky Gyula
költészetéről"
(A cikk közzétételének dátuma: 2023.
március 22.)
https://kortarsonline.hu/aktual/reviczky-gyula.html
b) Ferenczi Zoltán (szerkesztő):
A
magyar irodalom története 1900-ig / Ferenczi
Zoltán: A szépirodalom áttekintése a kiegyezés korától kezdve
(1867-tól 1900-ig) – Athenaeum Irodalmi
és Nyomdai Részvénytársulat,
Budapest, 1913, 568–569. oldalak között / elektronikus
változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:
(nálam csak a
böngészőbe bemásolva nyílik meg a link)
chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://mek.oszk.hu/12000/12010/12010.pdf
– A második (2.) kép: Reviczky Gyula első síremléke a Kerepesi úti temetőben
A kép készítője: Ismeretlen
A kép
forrása:
Anonim:
"Reviczky Gyula síremléke" – "Vasárnapi Ujság", 1891.
június 28., 38. évfolyam, 26. szám
–
A
harmadik (3.) fotó: Reviczky Gyula
A
kép készítője: Goszleth István (1850–1913)
A
fotó készítésének dátuma: 1875
A
kép forrása:
Wikipedia
– "Reviczky Gyula" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Reviczky_Gyula#/media/F%C3%A1jl:Reviczky_Gyula_1855_1889.jpg
– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók
AZ
ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:
– Magyar Életrajzi Lexikon A–Z (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) – "Reviczky Gyula" szócikk / elektronikus változat – www.arcanum.com:
– Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő: Schöpflin Aladár) – "Reviczky Gyula" szócikk – Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, Budapest, 1929–1931; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30552.htm
– Wikipedia
– "Reviczky Gyula" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Reviczky_Gyula
– Pulszky Ferenc: "Reviczky Gyula" – "Pesti Hirlap", 1889. július 12., 11. évfolyam, 189. szám
– Opera
Digitár – Goszleth István fényképész adatai:
https://digitar.opera.hu/szemely/goszleth-istvan/14939/
A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉKE ADATAINAK FORRÁSAI:
– Anonim: "Reviczky Gyula síremléke" – "Vasárnapi Ujság", 1891. június 28., 38. évfolyam, 26. szám
– Anonim: "Felavatták Reviczky Gyula síremlékét" – "Magyar Hirlap", 1932. október 29., 42. évfolyam, 245. szám
– Nemzeti
Örökség Intézete – "Reviczky Gyula" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/reviczky-gyula
–
Ády
–
Köztérkép
– "Reviczky Gyula síremléke":
https://www.kozterkep.hu/22043/reviczky-gyula-siremleke
– Magyar Életrajzi Lexikon A–Z (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) – "Köllő Miklós" szócikk / elektronikus változat – www.arcanum.com:
– Köztérkép
– Gách István Lipót szobrászművész adatai:
https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/497/gach-istvan-lipot