Bartay Ede - zeneszerző, zongorapedagógus

2025.09.10

Bartay Ede (Pest, 1825. október 6. – Budapest, 1901. augusztus 31.), zeneszerző, zongorapedagógus, síremléke a Fiumei Úti Sírkertben található.

Bartay Endre (Bartay Andrásként is ismert / Széplak, 1799. július 4. – Mainz, 1854. október 4.) színházigazgató, zeneszerző, pedagógus fiaként látta meg a napvilágot.

Rendszertelenül végzett zenei tanulmányainak első gyümölcse a "Kedvsugár" című körmagyar tánc-zenemű volt (megjelent Treichlinger cégnél, az 1844-es esztendőben).

"... ez alkalomra fiatal hazánkfiai több uj tánczzenét is készitének, mellyek valósággal elő is adattak. Igy hallottuk... Bartay Ede »Kedvsugár« és »Üdvlelde« czimü körmagyarjait, s nyugórára készitett »Honvágy«-át..."
("Nemzeti Ujsag", 1844. január 27., 39. évfolyam 8. szám)

1848-49-ben az első magyar minisztérium közlekedési osztályában vállalt hivatalt, a szabadságharc bukását követően azonban zongoraoktatásból élt. Műveltsége és vonzó egyénisége folytán egy bizonyos kört vonzott maga köré, s ez tette lehetővé, hogy 1863-ban megalapítsa a "Magyarhonban élő zeneművészek segély- és nyugdíjegyletét", mely az ő lankadatlan buzgósága és okos számítása folytán mintegy 60.000 forintnyi tőkével rendelkezett.

"Meghivás

Az alakulandó Magyarhonban élő zenészeket segélyző egylet alapszabályainak megvitatása végett f. évi julius hó 13-án estvéli 7 órakor a »Tigris« szálloda termében közgyülés fog tartatni.

Bartay Ede
választmányi elnök"
("Hölgyfutár", 1863. július 11., 14. évfolyam, 5. szám)

1874-ben az Országos Magyar Daláregyesület alelnöke lett, majd 1880 és 1891 között az elnöki pozíciót töltötte be. (Ezen egyesülés Ábrányi Kornél zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus javaslatának köszönhetően született meg az 1867-es esztendőben.)

Részt vett az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiát tervező értekezletekben, s miután a csakugyan létrejött intézetben számára hely nem jutott: a Nemzeti Zenedét, ahol Rothkrepf Mátray Gábor utódává lett, 1876-tól mint igazgató emelte amannak versenytársává. Ez áldásos működési körén túl, mint zeneszerző, csupán tiszteletbeli sikereket ért el.

"A »Nemzeti Zenede« tegnap rendkivüli közgyülést tartott. Egyedüli célja e rendkivüli közgyülésnek az igazgatói szék betöltése volt, mely Mátray Gábor halála folytán több ideig üresen állott. ... Tegnap a két párt az igazgató megválasztása alkalmából mérkőzött meg egymással, s örömmel irjuk, hogy a magyar s egyszersmind reformpárt győzött, s hogy annak jelöltje: Bartay Ede szavazattöbbséggel megválasztatott. ..."
("Nemzeti Hirlap", 1875. december 20., 1. évfolyam, 351. szám)

Művei között néhány zenekari mű is van, több zongoradarabot írt, amelyek a kor divatja szerint szalon- és táncdarabok (csárdások).

"30 eredeti magyar zenedarab - Régi Magyar zene szerzöktöl" című gyűjteményes kiadványa a XIX. század eleji neves magyar szerzők műveit őrzi. (Szerző: Bartay Ede, kiadó: Rózsavölgyi és Társa, kiadás éve: 1860)