Egressy Béni - énekes színész, zeneszerző, librettista, színműíró és színmű-fordító

Egressy Béni (született: Galambos Benjámin; Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) énekes színész, zeneszerző, librettista, színműíró és -fordító síremléke a Fiumei úti Sírkertben látogatható. 

Testvérbátyja Egressy Gábor (1808–1866) drámai színész, rendező, direktor, műfordító.

(A síremlékről készült fotók, és a sír pontos helye a szócikk végén találhatók.) 

Bónis Ferenc "Egressy Béni és a Szózat útja" címmel írt élvezetes értekezést a "Kortárs" 1998. évi júniusi számába, a szerző ezen írása részletének segítségével idézzük most fel Egressy Béni munkásságának néhány mozaikját. 

"A reformkor legfontosabb és legmaradandóbb hatású zenei eseményeinek többnyire a pesti Nemzeti Színház volt a színhelye. Százötvenöt esztendeje, 1843. május 10-én ott mutatták be Egressy Béni pályadíjas zeneművét is, a Szózatot, mely Vörösmarty szavait a zene szárnyára emelve máig ható népszerűséghez segítette a költeményt. E nemzeti imádsággá vált mű egy huszonkilenc esztendős fiatalember alkotása, aki – tudatában volt-e vagy sem – egyike volt a nemzeti öntudat reformkori ébresztőinek. Életútja rövid volt: harminchét évig tartott mindössze. Ám annál hosszabbnak bizonyult műveinek útja: máig tart, s alkalmasint még jóval tovább. Fő művét, a Szózat muzsikáját azok is ismerik, akik a zeneszerző nevét soha nem hallották.

Egressy Béni lázas sietséggel élt és alkotott. Eredeti tehetség volt, nyugtalan és sokoldalú. Arra már nem jutott ideje, hogy képességét, alapos iskolázással, mesterivé csiszolja. A szó hagyományos értelmében nem válhatott mesterré, hiszen annak a teljes eszköztár a keze ügyében van. Ehelyett ezermesterré lett: színésszé és énekessé, színpadi szerzővé és operafordítóvá, zsoltár-átdolgozóvá és cigányprímássá, szövegkönyvíróvá és zeneszerzővé. Áradt belőle a sok eredeti gondolat, a fékezhetetlen életenergia, a kiapadhatatlan munkakedv és a dallaminvenció. Csaknem másfél százada, hogy meghalt (a szabadságharc bukását két évvel élte csak túl), de életművét, a maga teljességében, ma sem ismerjük még.

Eredetileg egresi Galambos Benjáminnak hívták: 1814. április 21-én született a Borsod megyei Sajókazincon. Apja református lelkipásztor volt; az ő kedvéért vette fel Béni, amint a színi pályára lépett, az Egressy nevet. így tett Gábor bátyja is, a híres színész, Petőfi barátja.

Iskolái végeztével tanítóskodni kezdett, majd követte Gábort a teátrum világába. Kolozsvárott, a magyar opera első fellegvárában kezdte a színi pályát, aztán – a harmincas évek vége felé – Pest-Budára került. Operaénekes akart lenni. Hogy képeztesse hangját, Milánóba ment – más eszköz híján gyalogszerrel. De jeles énekessé az itáliai tanulmányok sem tették. Tervének kudarcáról így számol be ismeretlen életrajzírója, egyes feltevések szerint bátyja, Egressy Gábor:

Reményei szerint ő dalszínész óhajta lenni, de olykor a legbiztosabbnak látszó remények is csalatkoznak. Én, ki Benjámint az ifjúság legszebb korában, rózsáló jövendő biztatásai közt látám a színpadra lépni: nagyon is tudom, mily kevés dicsőség volt lelkének a fordítás ügyessége, a nyelvek fáradalmas megtanulása egy első énekes óhajtott rangjához képest. Ő elveszté ezüst csengésű hangját; e vesztés fájdalma együtt élt vele.

Nem lett hát operaénekes. De a színpadhoz élete végéig hű maradt. Mintegy hatvan színművet és operaszöveget fordított németből, franciából és olaszból. És egyre több magyar dalt írt. Ezekben úttörőnek, korszakalkotónak bizonyult, hiszen előtte alig volt hagyománya a magyar műdalnak. Ilyen műveiben mintegy átmenetet teremtett a hangszeres verbunkos és csárdásmuzsika, meg a magyar operai dallamosság között. Bujdosódala, például, lassú-friss szerkezetével még az instrumentális tánczenére, témájával már Erkel világára, bevezetőjével a Szózatra emlékeztet.

A népszerű magyar hangszeres muzsika, a verbunkos és a csárdás dallamvilágát a dalszerző Egressy a kor legnagyobb hazai költőinek szavaival ötvözte. Nemcsak lelkes, de hatásos és népszerű terjesztője lehetett Vörösmarty és Petőfi költészetének. Közkedveltségéről így ad számot imént már idézett életrajzírója:

A hazai költészet felé fordulván, néhány népies dalnak hangra tételével próbálgatá zeneíró tehetségét. E kezdő korból való: »Mi füstölög ott a síkon távolba?«, melyben fordulatos újdonság, s merész átmenetek, mint később is, jellemző vonásul ismertettek föl azonnal a műertők által. E dal elég volt Benjámin hírét feltartani... A legjellemzőbb dalok: »Télen-nyáron«, mely az egész országban éppen úgy el van terjedve, mint a »Mi füstölög« és »Ereszkedik le a felhő«, legműveltebb társas körökben is szívesen énekeltetnek...

Nagyon találó ez a jellemzés, hiszen az utóbb említett Petőfi-dallal a magyar házimuzsikálás lehetőségeit próbálgatta Egressy, nemzeti és nemzetközi sajátosságok egyesítésén munkálkodva. Aminek jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha a másfél százados cigányzenekari előadás túlzásait feledve, az eredeti megfogalmazás egyszerűségével és nemességével szembesülünk.

Erkel Ferenc, aki Egressynek számos dalát átírta zenekarra, még időskorában is nagy véleménnyel volt a zeneileg csak kevéssé iskolázott Egressy gazdag dallamkitaláló tehetségéről. Egy ízben, amikor gyöngyöző, cifrázó, ékes zongoramuzsikát hallott, így szólt a társaságában lévő fiatal íróhoz, Gárdonyi Gézához: Egressy is így zongorázott. Trilla és trilla. Az ember bámulja, honnan szedte azt a sok melódiát.

1846-ban Pestre látogatott világhírű és világjáró művészünk, Liszt Ferenc, akit Vörösmarty csodálatos ódával állított a magyar kultúra panteonjába. Amikor Liszt hajója kikötött, felváltva köszöntötte őt Rózsavölgyi Márk és Egressy Béni zenekara. Egressy üdvözlő muzsikát komponált Liszt tiszteletére, Fogadj Isten címmel. Liszt, a bőkezű nagyúr nem maradt adósa se Rózsavölgyinek, se Egressynek, se Vörösmartynak. Rózsavölgyi több dallamát feldolgozta magyar hangú zongoraműveiben. Vörösmarty versére válaszul megírta Hungaria című szimfonikus költeményét. Az üdvözlő muzsika nyomán pedig megkomponálta X. magyar rapszódiáját, melyet Egressy Béninek dedikált. Mondhatni: aranyvázába tette a neki nyújtott mezei virágot.

Erkel Ferenchez, a magyar nemzeti opera megteremtőjéhez a művészi barátság szoros szálai fűzték a Nemzeti Színház ezermesterét. Erkel három nagy színpadi műve Egressy szövegére íródott. Méghozzá a legjelentősebb, legsikeresebb három Erkel-opera: a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán. Hogy Erkel későbbi operáinak fogadtatása meg sem közelítette az imént említetteket, annak egyik oka, kétségkívül, Egressy korai halála. Hozza hasonló librettistája soha többé nem akadt Erkelnek. Egressy ismerte a színpadi hatás titkát, a jelenet- és felvonásépítés művészetét, és változatos zenei formák megteremtésére adott alkalmat a zeneszerzőnek. Azt is tudta, hogy az operában a szöveg csak váz: a lényeg a muzsika. Mégis, a librettónak kell a zenei szerkezet teljes súlyát tartania.

Egressy és Erkel együttműködött másfajta művek színpadra vitelében is. A legszebb Egressy-dalok ugyanis népszínművek dalbetéteiként születtek; ezeknek egy részét Erkel írta át zenekarra. E dalos-táncos népszínművek igen nagy szerepet játszottak a reformkori, színmagyarnak aligha nevezhető Pest magyarításában is."
("Kortárs", 1998., 6. szám [Június])

Erkel Ferenc "Bánk bán" című operájának librettóját tehát Egressy Béninek köszönhetjük, s így a műben hallható "Hazám, hazám" című áriát is, amely a következő felvételeken két különböző előadásban hallgatható meg: 

Simándy József (1916–1997), feledhetetlen operaénekesünk gyönyörű előadásában:

És a Leander Szimfonik különleges élményű előadásában: 

Néhány további mozaik Béni életéből, dióhéjban:

1. Egressy Béni komponálta a híres "Klapka-induló" zenéjét is ("Komáromi induló"-ként is ismert), amelyhez a dallam megszületését követően, 1861-ben Thaly Kálmán írt szöveget.

Nagy Alpár, a soproni főiskola egykori tanára a következőképpen ír Béni szerzeményéről:

"Doppler Károly már ott, akkor Komáromban elvégezte zenekarra történő hangszerelését, és már 1849 őszén megjelent Pesten Wagner Józsefnél »Komáromi Utóhangok Induló« külső címlappal. Ugyanennek »Egy névtelen induló« című új kiadására Rózsavölgyinél került sor 1857-ben."
("Honismeret", 2001, 29. évfolyam, 2. szám)

"A Klapka-induló mindeddig még csak szöveg nélkül hangzott fel. A szövegszerkesztés Thaly Kálmán érdeme. Az így most már teljessé vált Klapka-induló Bognár Ignác kiadásában jelent meg 1861-ben Szabadság hajnala című verseskötetben, amit azonban betiltottak." 
("Honismeret", 2001, 29. évfolyam, 2. szám)

A "Klapka-induló" – úgy hiszem – máig szívet megdobogtató dallamai meghallgathatóak itt (az előadó neve sajnos nincs feltüntetve a felvétel mellett):

2. Egyes források Béni nevéhez kötik a "Kossuth-nóta" megzenésítését is, azonban jelen napjainkig nem áll rendelkezésre erről szóló biztos információ.

3. "A népdalgyűjtők és -feldolgozók táborában szintén az elsők közé kívánkozik Egressy Béni neve, mert – Kodályt és Bartókot jóval megelőzve – szívügyévé tette ősi nemzeti dalaink felvirágoztatását, s »Magyar dalvirágok« címmel már 1843-ban megjelent a sajtóban is ritka elismerésben részesülő gyűjteményes füzete." (Megjegyzés: Béni szerkesztő társként Szerdahelyi József színművész, operaénekes-zeneszerzőt tudhatta maga mellett.)
("Élet És Tudomány", 1982. július 16., 37. évfolyam, 29. szám)

4. Béni volt az első, aki Petőfi Sándor költeményeit megzenésítette – többek között az "Ereszkedik le a felhő"; "A virágnak megtiltani nem lehet"; "Ez a világ amilyen nagy"; "Ezrivel terem a fán a meggy"; "Kis furulyám szomorúfűz ága" című; a "Juhász legény, szegény juhász legény"; "Kis lak áll a nagy Duna mentében"; "Hegedűszó, furulyaszó, cimbalom" kezdetű Petőfi-verseket.

Ezekből hallgathatnak meg ízelítőt az alábbi felvételek által:

"Ereszkedik le a felhő" – a Kecskés Együttes csodaszép előadásában:

"A virágnak megtiltani nem lehet" – szintén a Kecskés Együttes előadásában:

"Ez a világ amilyen nagy" – Smidéliusz Éva, Jenei Gábor, valamint Toki Balogh Ernő és zenekara előadásában:

5. De Béni dallamot varázsolt Petőfién kívül más költők verssoraira is, például Tompa Mihály "Télen-nyáron pusztán az én lakásom", vagy Gaál József "Mi füstölög ott, a síkon távolba" kezdetű verséhez, s e dallamok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a népszerűségig röpítsék az alkotók műveit.

"Mi füstölög ott, a síkon távolba" – Palló Imre (1891–1978) operaénekes adja elő Gaál József, Béni által megzenésített versét:

6. Csiffáry Gabriella "Rejtett arcok – Híres magyarok más oldalról" című kötetéből megtudható azon érdekes tény, hogy Egressy Béni volt az, aki 1840 körül tudatosan lépett a cigányzenészek oktatásának útjára. Az általa ez idő tájt alapított cigányzenekar tagjait "műszabályos oktatásban" részesítette, hazánkban elsőként téve ezt. Tizenkét tagú zenekarához tartozott többek között Sárközi Ferenc és Kálózdi János, valamint Patikárius Ferenc és Kecskeméti József, és zenéjükkel megörvendeztették mind a Nemzeti Színház, mind pedig a külföldi zenekedvelők közönségét. A cigányzenekar Sárközi vezetése alatt lett jelentősen népszerűvé, azonban a zenekar tagjai között idővel – a hazai és nemzetközi sikereket követően – konfliktus robbant ki, amely következtében magatartásukat elítélte a sajtó és a kritika, "és előadásaikat »sörházi produkciónak« minősítette". Mindez – vélhetően – hozzájárulhatott Egressy Béni egészségi állapota megromlásához, és korai halálához is.
(Csiffáry Gabriella: Rejtett arcok – Híres magyarok más oldalról – Scolar Kiadó, Budapest, 2009)

Bár csak 37 esztendeig élt közöttünk Egressy Béni, hatalmas és rendkívül fontos zenei-kulturális hagyaték, ami Tőle örökül maradt ránk. Mind ez idáig két szerző tollából született könyv, amely életútját bemutatja, azonban úgy vélem, szükséges lenne egy újabb, nagy ívű kutatómunkával készülő életrajzi kötet, amelyben sokfelé ágazó munkáinak, alkotásainak ismertetése és jegyzéke is helyet kaphatna.

Az eddig megjelent, fentebb említett két kötet:

– Bérczessi B. Gyula: "Tollal-lanttal, fegyverrel – Egressy Béni élete és munkássága" – szerzői magánkiadás, Budapest, 1986; Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1986

– Sziklavári Károly: "Egressy Béni" – Mágus Kiadó, 2012

Valamint Mihályi Molnár László foglalta össze röviden, de fontos részleteket felsorolva Egressy Béni életútját, a dokumentum megtekinthető itt:

Béni egykori sírját testvérbátyja, Egressy Gábor színművész állíttatta, s a Gerenday-cég készítette el, azonban mivel a síremlék mészkőből készült, idővel tönkrement. Sírfeliratként az alábbi sorok voltak olvashatóak rajta:

"Aki szeretteinek emlékében él, az nem halt meg,
csak távol van; halott csak az, akit elfelejtenek"

A napjainkban is látogatható síremlék (emlékmű) Szilágyi Ferenc – 1994-ben 80 esztendős –nyugdíjas agrártervező-nótaszerző és családja kezdeményezésére, és az Egressy Béni Zenebarát Kör jelentős közreműködésével készülhetett el. Ekkoriban Gaál Gabriella énekes volt a Kör művészeti vezetője, akinek kiemelkedő szerepe, és sok száz, önként az ügyre áldozott órája volt abban, hogy a síremlék megvalósulhatott.

Az emlékművön látható bronz domborművet Jánosi András (1948–2007) szobrászművész készítette el Feri bácsi felkérésére, s munkáját és művészetét ellenszolgáltatás nélkül bocsátotta a köz számára, a nemes cél érdekében. Valamint társa volt a síremlék létrehozásában Vastagh Mihály kőfaragó művész – Ő szabta és csiszolta a gránitot, faragtatta-aranyoztatta a betűket, összeállította az emlékművet… S természetesen az Ő nevükkel sem teljes az önzetlenül, jelentős számban hozzájárulók névsora. 

Mindezek mellett, Miklóssy József, az Egressy Béni Zenebarát Kör tagja 1993-ban a következőképpen nyilatkozott a "Magyar Nemzet" munkatársának:

"A Bródy Sándor utca 26. szám alatt lévő házról megjelent monográfiából derült ki számunkra, hogy a szóban forgó épület helyén állt az a ház, ahol az utolsó éveit töltötte és ahonnan végső útjára kísérték Egressy Bénit, a Szózat zeneszerzőjét, a magyar nóták atyját. Emlékére 1992. június 27-én emléktáblát helyezett el a lakóközösség, a márványtáblát Ferkó István, a Kör tagja, egészségügyi dolgozó ajándékozta, amit Nagy Sándor, a Magyar televízió díszlettervezője készített el."
("Magyar Nemzet", 1993. május 12., 56. évfolyam, 109. szám) 

Hálás köszönet a tetteikért mindannyiuknak, a jelenből is!

Egressy Béni síremlékének pontos helye:

Budapest, Fiumei úti Sírkert
Parcella, szakasz, sor, sír:
34/1, N/A, 1, 26

(A sírhely és síremléke 2001 óta védetté nyilvánított.)

A FOTÓK FORRÁSAI:

– Az első (1.) kép: Egressy Béni

A kép készítője: Barabás Miklós (festmény)
A festmény készítésének időpontja: 1889

A kép forrása:
Wikipedia:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Egressy_B%C3%A9ni#/media/F%C3%A1jl:B%C3%A9ni_Egressy_by_Mikl%C3%B3s_Barab%C3%A1s.jpg      

– A második (2.) kép: Egressy Béni

A kép készítője: Rusz Károly
Technika: Színezett litográfia
A kép készítésének időpontja: 1840-es évek

A kép forrása:
Wikimedia:
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?search=egressy+b%C3%A9ni&title=Special%3AMediaSearch&type=image   

– A harmadik (3.) kép: Egressy Béni szobra Simontornyán

A szobor alkotója: Kelemen Kristóf szobrászművész (1922–2001)
A szobor megalkotásának időpontja: 1989 
A kép készítője: Csanády 
A fotó készítésének időpontja: 2008

A kép forrása:
Wikimedia:
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Egressy_B%C3%A9ni_Kelemen.JPG
      

– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók

AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:

– Bónis Ferenc: "Egressy Béni és a Szózat útja" – "Kortárs", 1998, 6. szám (Június)

– Bérczessi B. Gyula: "Portré színes mozaikból – Egressy Béni élete és munkássága" – "Élet És Tudomány", 1982. július 16., 37. évfolyam, 29. szám

– Csiffáry Gabriella: Rejtett arcok – Híres magyarok más oldalról – Scolar Kiadó, Budapest, 2009

– Mihályi Molnár László: "Egressy Béni szobra Szepsiben" – Országos Széchenyi Könyvtár:
(Nálam csak a böngészőbe bemásolva nyílik meg a link)

chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://epa.oszk.hu/01400/01469/00004/pdf/090.pdf

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Egressy Béni; Egeresi Galambos, Egressy" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz06/19.html    

– Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái – "Egressy Benjamin" szócikk:
https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/e/e04579.htm    

– Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő: Schöpflin Aladár) – "Egressy /Galambos/ Béni" szócikk:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22994.htm    

– Magyar Életrajzi Lexikon – "Egressy Béni, Galambos Benjámin" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/e-e-7530E/egressy-beni-galambos-benjamin-75340/    

– Wikipedia – "Egressy Béni" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Egressy_B%C3%A9ni

– Országos Széchenyi Könyvtár – "Egressy Béni 1814–1851 / Emlékkiállítás halálának 150. évfordulóján":
(A cikk közzétételének időpontja nem ismert)
https://oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/szinhaztorteneti_tar/egressy/egressy.html    

– Kottabolt / www.kotta.hu – "Sziklavári Károly: Egressy Béni" keresőszóra kapott találat:
https://www.kotta.info/hu/product/MZ37HU/SZIKLAVARI-KAROLY-Egressy-Beni?srsltid=AfmBOoo0EToUA3IyD3Hf9v49JvXtTDa_lf4pYxeT4dpaapM9rD5m4J48    

– Opera Digitár – "Bátori Mária" keresőszóra kapott találat:
https://digitar.opera.hu/alkotas/batori-maria/9588/   

– Opera Digitár – "A sevillai borbély" keresőszóra kapott találat:
https://digitar.opera.hu/alkotas/lista/?q=a+sevillai+borb%C3%A9ly    

– www.szinhaztortenet.hu – "Lammermoori Lucia" keresőszóra kapott kapcsolódó találat

– www.szinhaztortenet.hu – "Donizetti, Linda" keresőszóra kapott kapcsolódó találat

– www.szinhaztortenet.hu – "Az ördög naplója, Arago" keresőszóra kapott kapcsolódó találat

– www.szinhaztortenet.hu – "Két Sobri" keresőszóra kapott kapcsolódó találat

– www.szinhaztortenet.hu – "Tündérlak" keresőszóra kapott kapcsolódó találat

– www.szinhaztortenet.hu – "Ponsard, Lucretia" keresőszóra kapott kapcsolódó találat

– Bayer József: "Bauernfeld vígjátékai a magyar színpadon" – "Egyetemes Filológiai Közlöny", 1913, 37. évfolyam

– Bartay Endre: "Magyar játékszini krónika / Nemzeti szinházi jutalmak" – "Athenaeum", 1843. február 1., 1 kötet, 2. füzet

– –üy.: Színházi rövid hírek / benne: Egressy Béni a "Szózat" megzenésítésére kiírt pályázat nyertese – "Honderü", 1843. május 13., 1. évfolyam, 19. szám

– Vahot Imre: "Örömhangok / Alkotmányos reform! Szabadság, egyenlőség, testvérség! Honfiak, honleányok, testvérek!" (Az 1848. márciusi események tudósítása) – "Pesti Divatlap", 1848. március 19., 1 félév, 12. Szám

– Anonim: "Társalgási terem – Nemzeti szinház" / Benne: a "Magyar dalvirágok" című dalgyűjtemény megjelenéséről – "Nemzeti Ujság", 1843. május 12., 38. évfolyam, 41. szám

– Tanár úr: "Egressy Béni: Klapka katonája, a szabadságharc hőse" – "Barikád", 2010. július 8., 2. évfolyam, 27. szám

– Szénássy Zoltán: "Egressy Béni Komáromban" – "Honismeret", 2001, 29. évfolyam, 2. szám

– Sárosi Bálint: "Cigányzene (VII.) – A magyar nóta" – "Muzsika", 1969. június 1., 12. évfolyam, 6. szám

– Lukács László: "Ha még egyszer azt üzeni… – A Kossuth-nóta és időszerűsége" – "Hitel", 2019, 31. évfolyam, (márciusi) 3. szám

– Anonim: "Kiegészítés az Egressy-cikkhez" – "Magyar Nemzet", 1993. május 12., 56. évfolyam, 109. szám

– Erkel Ferenc "Bánk bán" című operájából a "Hazám, hazám" című ária – előadja: Simándy József operaénekes:
https://www.youtube.com/watch?v=-PFVxmlkc8g   

– Erkel Ferenc "Bánk bán" című operájából a "Hazám, hazám" című ária – előadja: a Leander Szimfonik:
https://www.youtube.com/watch?v=g5_8msi8NMI   

– Egressy Béni – Thaly Kálmán: "Klapka-induló" – az előadó: nincs feltüntetve:
https://www.youtube.com/watch?v=Iz-fVn2GVuQ   

– Petőfi Sándor – Egressy Béni: "Ereszkedik le a felhő" – előadja: a Kecskés Együttes:
https://www.youtube.com/watch?v=wN9aV5EkZc0  

– Petőfi Sándor – Egressy Béni: "A virágnak megtiltani nem lehet" – előadja: a Kecskés Együttes:
https://www.youtube.com/watch?v=x1hRGAyr41o  

– Petőfi Sándor – Egressy Béni: "Ez a világ amilyen nagy" – előadja: Smidéliusz Éva, Jenei Gábor, valamint Toki Balogh Ernő és zenekara:
https://www.youtube.com/watch?v=w04cDYObxFM   

– Gaál József – Egressy Béni: "Mi füstölög ott, a síkon távolba" – előadja: Palló Imre (1891–1978) operaénekes:
https://www.youtube.com/watch?v=74hdQhUefPQ   

– Opera / A Magyar Állami Operaház honlapja – "Palló Imre" szócikk:
https://www.opera.hu/hu/tarsulatitagok/adatlap/pallo-imre/3340/   

– A Simándy József Zeneművészeti Alapítvány honlapja – "Életrajz" menüpont:
https://simandyopera.hu/eletrajz      

– Köztérkép – "Kelemen Miklós" szobrászművész adatlapja:
https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/829/kelemen-kristof     

A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉKE ADATAINAK FORRÁSAI:

– Nemzeti Örökség Intézete – "Egressy Béni (Galambos Benjamin)" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/egressy-beni-galambos-benjamin   

– Köztérkép – "Egressy Béni síremléke" szócikk:
https://www.kozterkep.hu/17599/egressy-beni-siremleke   

– Anonim: "Élénk vitában tárgyalta a főváros képzőművészeti bizottsága a pesti szobrok és műemlékek ügyét" – "Budapesti Hirlap", 1929. március 19., 49. évfolyam, 64. szám

– Szénássy Zoltán: "Egressy Béni Komáromban" – "Honismeret", 2001, 29. évfolyam, 2. szám

– Kikli Tivadar: "Kezdeményezte és adományozza: Szilágyi Ferenc / Egressy síremléke" – "Reggeli Délvilág", 1994. április 23., 5. évfolyam, 94. szám

– J. Szabó Irén: "Egressy Béni születésének 180. évfordulójára / Emlékmű a Szózat szerzőjének" – "Pest Megyei Hírlap", 1994. április 26., 38. évfolyam, 96. szám

– Jánosi András szobrász: "Emlékmű és háttere" – "Reggeli Délvilág", 1994. május 16., 5. évfolyam, 113. szám

– Panek József: "Kisnyugdíjas állíttat síremléket a Szózat szerzőjének" – "Délvilág", 1994. április 22., 51. évfolyam, 93. szám

– Köztérkép: "Jánosi András képzőművész" adatlapja:
https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/5070/janosi-andras