Gobbi Alajos - hegedűtanár, karmester, zeneiskolai igazgató, zenekari igazgató, zeneszerző
Gobbi
Alajos (Pest, Terézváros, 1842. december 24. –
Budapest, Erzsébetváros, 1932. július 27.) hegedűtanár,
karmester, zeneiskolai igazgató, zenekari igazgató,
zeneszerző, kormányfőtanácsos síremléke
a Fiumei úti Sírkertben látogatható.
(A
síremlékről készült fotók és síremlékének pontos helye a
rövid életrajz-összefoglaló alatt találhatók.)
Magyarország zenei kulturális élete világszínvonalú – remek zeneszerzőink, karmestereink, zeneművészeink vannak mind a jelenben, s voltak a múltban is. Sokuk neve azonban idővel feledésbe merül, lassan eltűnik a köztudatból… ilyen Gobbi Alajosé is, aki életművével jelentős szerepet játszott abban, hogy mindaz létrejöhetett, ami világhírű zenekultúránk kialakulásához nagyban hozzájárult.
A Gobbi név nem véletlenül cseng ismerősen a kedves Olvasó számára – Gobbi Hilda (1913–1988) színművésznő nagypapáját tisztelhetjük Gobbi Alajos személyében, valamint testvérbátyja Gobbi Henrik (1842–1920) zongoraművész, zeneszerző, tanár. Másik unokája, Ötvös Gitta (1884 [?] – 1956) színésznőként szintén a színi pályán alkotott néhány évig.
Az alábbi sorok olvasásával tekintsünk be Gobbi Alajos hosszú élete kedves pillanataiba, s hadd meséljenek nekünk Róla a kor megemlékezői.
Gobbi Alajos 80. születésnapját ünnepelték egykor a Vigadóban, s az eseményt követően szívmelengető sorok születettek "A Nép" nevű lap szerzőjének tollából:
"Fergeteges taps, rajongó lelkesedés és könnyes szeretet tüzében fürdött tegnap este a Vigadó termében egy ősz hajú, kedves mosolygású ember, az örökifjú Gobbi Alajos, akinek nyolcvanadik születésnapjára zsúfolásig megtöltötte a hatalmas termet a tisztelők és tanítványok tömege. Három nemzedék művészei ünnepelték a rajongva szeretett mesterüket, a nyolcvanéves Gobbi Alajost, akinek emberi értékére jellemző, hogy a hódolat ünnepélyessége helyett a szeretet könnyes meghatottságával vette körül a tegnapi ünneplő sereg.
Gobbi Alajos a főváros zenei történetében félszázadnál többet jelent, s ez az idő becsületes és ragyogó eredményű munkában telt. Csodálatosan szép életpálya, s még sokáig nem látjuk a végét, mert a nyolcvanéves Gobbi Alajos frissessége és munkakedve épp olyan, mint ötven esztendővel ezelőtt, vagy az alatt a félszázad alatt, amikor a Nemzeti Zenede tanára, igazgatója, lelke volt.
A tegnapi ünnep során először Purébl tanácsnok üdvözölte Gobbi Alajost a főváros nevében, majd sorra következtek az egyes zenei testületek és a tanítványok üdvözletei, melyek után a filharmóniai zenekar (a vezénylő Kerner Istvánnal együtt valamennyien Gobbi tanítványai voltak) adott hangversenyt, melynek során maga az ünnepelt is dobogóra lépett, és eldirigálta Bach prelúdiumát és fúgáját. A lelkes tapsoknak alig szakadt végük, s az ősz mester szemében is könny csillogott, amikor végigtekintett a hatalmas tömegen, amelynek minden tagja az ő tanítványa volt…
Az
ünnepelt mesterről kitűnő szobrászművészünk, Sződy Szilárd
kiválóan sikerült bronzplakettet készített…"
("A Nép", 1922. december 29., 4. évfolyam, 295. szám)
A
mester 90 esztendős koráig gondozta a magyar zenei életet és
annak sorsát. Halálakor szeretet- és tiszteletteljes sorokkal búcsúztak Tőle a lapok.
"Súlyos veszteség érte a magyar zenei életet. Egyik kiválóan érdemes munkása, akinek rendkívül sokat köszönhet a magyar zenei kultúra, nincs többé. Gobbi Alajos, a Nemzeti Zenede nyugalmazott főigazgatója, 90 éves korában Budapesten elhunyt.
Aki mozgékony fürge alakját látta, szellemes, vidám beszélgetését hallotta, vagy hangversenyeken és más zenei előadásokon hozzáértő és talpraesett megjegyzéseit figyelte, bizony nem hitte volna, hogy ez a nagyszerű, ötletes és javakorabeli kinézésű férfi bizony már erősen közeledik a kilencvenedik életévéhez. Az évek mintha nyomtalanul suhantak volna el felette. Kora sem külsején, sem pedig szellemének frissességén nem látszott. Pedig hát sokat dolgozott életében. Értékes építőmunkát végzett abban az időben, amidőn még jóformán a semmiből kellett nálunk a mai nagyszabású zenekultúrát megteremteni.
Amidőn Gobbi Alajos született, Magyarországon bizony meglehetősen mostoha gyermek volt a művészi zene. Főuraink kevés kivétellel házi cigányzenekarokat tartottak, a nemesség cigánybanda mellett mulatott, a városi polgárság igényeit pedig túlnyomórészt kielégítették a tánczenét játszó rezesbandák. Mostoha viszonyok között működött a Pest-Budai Hangász Egyesület is, amelyből később a Filharmóniai Társaság sarjadt ki. A Hangász Egyesület egy zenedét is tartott fenn. Ez volt a mai Nemzeti Zenede. Ebbe íratták be a nyolcéves Gobbi Alajost, bátyjával, Henrikkel együtt, mert ez volt a régi Pest legjobb zeneiskolája. (Más nyilvános zeneiskola akkoriban még nem is működött.) Mátray volt a zenede igazgatója, Thern Károly, a Nyugaton híres zongoraművész a zongoratanára. Thern megállapította, hogy Gobbi Alajosból elsőrendű zongoraművész lesz, fivéréről, Henrikről pedig azt jósolta, hogy kitűnő hegedűssé fejlődik. A sors azután másképp határozott. Gobbi Henrikből lett neves zongoraművész, és Gobbi Alajosból híres hegedűs.
Mint fiatalember, az Operaház zenekarába szerződött le hangversenymesternek. Sok világnévvel került itt összeköttetésbe, s Liszt Ferenc és Wagner Richard is nagyon nagyra becsülték, és sokra értékelték képességeit. Valamivel később tanári állást vállalt a Nemzeti Zenedében is, amelynek zenekarát magas színvonalúra fejlesztette. A Filharmóniai Társaság zenekara mellett hosszú évtizedeken át a Nemzeti Zenede növendékzenekara volt a legjobb együttes Budapesten. Ötvenéves tanári működése alatt nemcsak a hegedűs növendékeket képezte ki igen alaposan, nemcsak sok híressé vált művészt nevelt az országnak, hanem megtanította a fiatalságot a kamarazenére és a zenekari játékra is. Nagyon nagy része volt abban, hogy a Nemzeti Zenedében oly igazi, tisztult művészi szellem honosodott meg. Áldásos működésére hálával és szeretettel gondol vissza az ország minden zenei tényezője.
Testi
és szellemi erejének teljes frissességében, de már a késő
öregkorban vonult vissza a nyilvános működéstől. Érdemeit sok
kitüntetés jutalmazta. A nyugalom éveiben sem szűnt meg állandó
érdeklődéssel figyelni zenei életünket. Rengeteg sokan
fordultak hozzá kéréssel, számtalan fiatal művész kért tőle
útbaigazítást. Mindenki számára tudott néhány jó szót
mondani, mindenkinek tudott hasznos tanácsokat adni. …"
("Ujság",
1932. július
29., 8.
évfolyam,
168. szám)
Kitüntetései:
– 1898. február 15.: Ferenc József-rend lovagkeresztje (a zenészet körül szerzett érdemeiért)
– 1906. október 23.: királyi tanácsosi cím (a zeneművészet fejlesztése és terjesztése körül szerzett érdemeiért)
– 1916. június 11.: Ferenc József-rend tisztikeresztje (művészi működése ötvenedik évfordulója alkalmából)
– 1923. március 15.: magyar királyi kormányfőtanácsosi cím (a magyar zenei műveltség fejlesztése terén kifejtett érdemes tevékenységéért)
Gobbi
Alajos síremlékének pontos helye:
Budapest,
Fiumei úti Sírkert
Parcella,
szakasz, sor, sír:
47, N/A, 1, 105
(A sírhely és síremléke 2004 óta védetté nyilvánított.)
A
FOTÓK FORRÁSAI:
– Az első (1.) kép: Gobbi Alajos (1932)
A kép készítője: Ismeretlen
A
kép forrásai:
a) Wikimedia:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Gobbi_Alajos,_Orsz%C3%A1g-Vil%C3%A1g,_1932.jpg
b) "Ország-Világ",
1932. augusztus
1-15.,
53. évfolyam,
9-10. szám
– A második (2.) kép: Gobbi Alajos (1906)
A kép készítője: Ismeretlen
A
kép forrásai:
a) Wikimedia:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Gobbi_Alajos_1906.jpg
b) "Ország-Világ",
1906. október
28.,
27. évfolyam,
44. szám,
885.
oldal
– A harmadik (3.) kép: Gobbi Alajos (1906)
A
kép készítője: Ismeretlen
Szerkesztett
kép: az AI által élesített változat
A
kép forrásai:
a) Wikimedia:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Gobbi_Alajos_1906.jpg
b) "Ország-Világ",
1906. október
28.,
27. évfolyam,
44. szám,
885.
oldal
– A negyedik (4.) kép: Gobbi Alajos (1905)
A kép készítője: Ismeretlen
A
kép forrásai:
a) Wikimedia:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Gobbi_Alajos,_Magyar_Szalon,_1905.jpg
b) "Magyar Szalon", 1905. szeptember, 1083. oldal
– Az ötödik (5.) kép: Gobbi Alajos (1905)
A kép készítője: Ismeretlen
A
kép forrásai:
a) Wikimedia:
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Gobbi_Alajos,_Magyar_Szalon,_1905.jpg
b) "Magyar Szalon", 1905. szeptember, 1083. oldal
– A
síremlékről készült képek: saját
készítésű fotók
AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:
–
Magyar
Színművészeti
Lexikon (1929-1931; szerkesztő:
Schöpflin Aladár)
–
"Gobbi
Alajos" szócikk:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1046690.htm
– Wikipedia
– "Gobbi Alajos"
szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gobbi_Alajos
–
Magyar
Életrajzi Lexikon
– "Gobbi Alajos" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/g-gy-757D7/gobbi-alajos-75992/
–
Gobbi
Hilda-honlap – Az Országos Színháztörténeti Múzeum és
Intézet által működtetett honlap:
https://gobbi.oszk.hu/
– Anonim: "Gobbi Alajos ünneplése" – "A Nép", 1922. december 29., 4. évfolyam, 295. szám
– (g. i.): "Gobbi Alajos meghalt" – "Ujság", 1932. július 29., 8. évfolyam, 168. szám
– Anonim: "Gobbi Alajos 1842–1932" – "Nemzeti Ujság", 1932. július 28., 14. évfolyam, 167. szám
– Anonim: "Gobbi Alajos meghalt" – "Budapesti Hirlap", 1932. július 29., 52. évfolyam, 168. szám
–
Magyar Színházművészeti Lexikon
(Főszerkesztő: Székely György) –
"Gobbi
Hilda" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz08/159.html
– Balla
Antal: "Budapest szerepe Magyarország történetében" –
Budapesti Statisztikai Közlemények (Szerkeszti: Dr. Illyefalvi
I. Lajos), 77. kötet, 2. szám
(Nálam csak a
böngészőbe bemásolva nyílik meg a link)
chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://mtda.hu/books/balla_antal_budapest_szerepe_magyarorszag_torteneteben.pdf
Az Arcanumban is megtalálható:
–
Magyar
Életrajzi Lexikon – "Gobbi Henrik" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/g-gy-757D7/gobbi-henrik-75993/
– Csanda
Mária: "Gobbi Henrik" szócikk – A
Zeneakadémia
honlapja:
https://koncert.zeneakademia.hu/statikus/gobbi-henrik-115243
– Magyar
Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely
György) – "Ötvös Gitta"
szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz19/20.html
– Wikipedia – "Ötvös
Gitta"
szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96tv%C3%B6s_Gitta
– Anonim: "Hivatalos rész" / Aktuális kitüntetések felsorolása – "Budapesti Közlöny", 1898. február 15., 32. évfolyam, 36. szám
– Anonim: "Hivatalos rész" / Aktuális kitüntetések felsorolása – "Budapesti Közlöny", 1906. október 23., 40. évfolyam, 245. szám
– Anonim: "Hivatalos rész" / Aktuális kitüntetések felsorolása – "Budapesti Közlöny", 1916. június 11., 50. évfolyam, 134. szám
– Anonim:
"Hivatalos rész" / Aktuális kitüntetések
felsorolása – "Budapesti Közlöny",
1923. március 15., 57. évfolyam, 60. szám
A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉK ADATAINAK FORRÁSAI:
– Nemzeti Örökség Intézete – "Gobbi Alajos"
szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/gobbi-alajos