Gombaszögi Ella - színésznő
Gombaszögi
Ella (Budapest,
[1894?] 1898.
december 27. – Budapest, 1951. október
12.) színésznő,
és
testvére, a
csupán 44 esztendősen elhunyt Gombaszögi
Margit (Budapest,
1880. május 19. – Budapest, Terézváros, 1925. november
12.) színésznő-operetténekesnő síremléke
a Fiumei úti Sírkertben látogatható.
(A
síremlékről készült fotók és a sír pontos helye a szócikk
végén találhatók.)
"Súlyos
veszteség érte a színművészetünket: Gombaszögi Ella, a Madách
Színház tagja pénteken délelőtt súlyos betegség következtében
hirtelen elhunyt. Halála nemcsak közvetlen hozzátartozóit, hanem
az egész színházba járó közönséget mélyen sújtja, nem
utolsósorban azt a hatalmas réteget, amely a felszabadulás után
jutott el a színházak nézőterére, de ez alatt a hat esztendő
alatt is megtanulta szeretni és becsülni Gombaszögi Ella mély
emberi humorát, széles skálájú alakítókészségét, amely
terjedelemre gyakran kurta szerepeket is jelentőssé tett. Mint
annyi más színészünk, az elmúlt rendszerben ő is igen gyakran
képességein aluli feladatokat volt kénytelen megoldani: a tőkés
színházvezetés a »legjobb színházi mulattatók« sorába
degradálta. A felszabadulás hozta meg számára az Osztrovszkij-,
Mikszáth-, Móricz-darabok és a legjobb szovjet színművek
szerepeit, amelyekben gazdag tehetsége igazi otthonra talált.
Váratlan elhunyta egy még mindig felfelé ívelő, kiváló művészi
életutat szakított meg tragikus módon" –
olvasható a korabeli
újság
nekrológjában.("Világosság",
1951. október
13.,
7. évfolyam,
240. szám)
"»A
humor annyi, mint őszinteség!« – mondotta, vallotta életének
utolsó nyilatkozatában »Gomba Ella«, ahogy őt a közönség az
igazi szeretet becéző bizalmasságával nevezte. Ez az őszinteség
jellemezte a szinte még serdülőlány korában a »világot jelentő
deszkákra« lépő színésznőt, aki az akkori kor úgynevezett
»társasági darabjai«-nak finomkodó és elkényeztetett
leányalakjait élettel, hússal-vérrel, őszinteséggel töltötte
meg. Szerette elmesélni, hogy egyik első szerepében, egy bárgyú
francia importdarabban hisztériás kisasszonykát kellett
alakítania, egy fellengzős és hazug nőcskét, akinek
fellengzősségét és hazug mivoltát azonban a darab szerzője
érzelmességnek és »érdekes asszonyiság«-nak nevezte.
Gombaszögi Ella már első pillanatával, ahogy megjelent a
színpadon, kinevette ezt a figurát és ugyanakkor kinevettette a
nézőtérrel, leleplezte.
Gombaszögi
Ella őszinte, józan és reális egyénisége az elérhető
őszinteség és realitás »becsempészésére«
kényszerítette a legelszántabb giccsőröket, a színpadi
trükk-iparosokat is. Hányszor fordult elő, hogy a régi »magyar«
filmekben a daliás vezérigazgató és a démon-gépírólány
háttérbe szorultak, amikor Gombaszögi Ella jelent meg a vásznon,
aki a legkisebb szerepet is fel tudta használni emberi jellemek és
emberi helyzetek bemutatására, s egy-egy gesztusával sóhajával,
arcfintorával lényegesen többet mondott korukról, mint az egész
film. Nem véletlen, hogy Gombaszögi Ellát a felszabadulás
előtt nem szerepei tették népszerűvé, de nem is a színészi
munkától független, úgynevezett »sztári«
allűrök, amelyektől egész, szerény és közvetlen
életében távol állott, s amelyet szívéből megvetett, hanem
őszinte egyénisége, amely az utolsó esztendőkben végre
megtalálta az igazi, a neki való nyersanyagot" – szól egy
másik, szintén korabeli nekrológ.
("Magyar
Nemzet", 1951. október 13., 7. évfolyam, 239. szám)
Temetésén
Sennyei Vera színművésznő, kolléganője búcsúztatta Gombaszögi
Ellát, a következő szavakkal:
"Drága Elluskánk!
Madách-színházi
kollégáid és barátaid nevében állok itt. Búcsúzni jöttünk.
Épp olyan megdöbbent, reszkető szívvel állunk itt, mint mikor a
színpadon, próba közben megtudtuk, hogy már nem vagy közöttünk.
Tudom, ha most látnád a könnyeinket és meg tudnál szólalni,
dühösen förmednél ránk az elérzékenyülésünkért. De nem
vagy itt. És én most hogyan mondjam el neked, hogy mennyire
szerettünk, hogy milyen ragyogó, vidám pontja voltál életünknek,
hogy milyen pótolhatatlan veszteség ért mindannyiunkat! Gyengék
az én szavaim erre. Csak a szeretetünk erős, és ez a szeretet fog
minket arra indítani, hogy drága, ragyogó lényed minden apró
emlékét gondosan őrizzük és soha ne felejtsük el, hogy milyen
jó kolléga és drága barát voltál! Isten veled, Elluskánk!"
("Független
Magyarország", 1951. október 22., 13. évfolyam, 43. szám)
Ella
és Margit két testvére, Gombaszögi Frida (1890–1961) és Gombaszögi Irén (?
–1967) szintén a színi pályát
választották.
Valamint, a "Pesti Napló" 1938-as január 11-ei számában megjelent az édesanyjuk, özvegy Gombaszögi Józsefné elhunytát közlő gyászjelentés, amely említést tesz egy "özv. Garai Artúrné Gombaszögi Aranka" nevű lánytestvérről is. Aranka kilétéről azonban egyelőre többet nem tudni.
Ezenkívül Zalai Katalin "Gombaszögi Frida drámája két felvonásban, Az Est-lapok konszern felszámolása és utóélete" című tanulmányában említi a következőket:
"Gombaszögi
Frida korának neves színésznője volt. Életének egy-egy
mozzanata szinte operettszerű, de van benne jócskán tragikum, sőt
tragikomédia is! A számtalan vele készült interjú ellenére
gyermek- és ifjúkoráról viszonylag keveset tudunk. …
Ismereteink szerint öt lánytestvére volt. Margit,
Ella és Irén is színésznők lettek, de igazán közismert csak ő
és Ella lett. Móricz (Zsigmond) 1926-ban a Miklós házaspár
(Miklós Andor volt Frida férje) vacsoráján találkozott
– a »legidősebb Gombalánnyal« – Sárával".
(Zalai Katalin forrásként a következő kiadványt
használta: "Móricz Zsigmond levelei" – sajtó alá rendezte
és a jegyzeteket írta: F. Csanak Dóra; Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1963, 235.)
Ellenben, Kempelen Béla "Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok 1." című kötetében (kiadás éve: 1937) szintén hat testvérről ír, hatodikként azonban egy fiút említ, aki a Sándor nevet viselte, és aki az 1936-os esztendőben elhunyt…
Ella és Margit síremlékének pontos helye:
Budapest,
Fiumei úti sírkert
Parcella,
szakasz, sor, sír:
33, N/A, 1, 51/a
(A sírhely és síremléke 2001 óta védetté nyilvánított.)
A síremlékhez tartozó márványszobor Pásztor János (1881–1945) szobrászművész alkotása.
A
Nemzeti Filmintézet oldalán található, 1934-ben bemutatott
"Meseautó" című film előzetesében többek között
Gombaszögi Ella is feltűnik, Kerekes Anna, a vezérigazgató
titkárnője szerepében:
A FOTÓK FORRÁSAI:
– Az első (1.) fotó: Gombaszögi Ella színművésznő
A kép forrása:
A Fiumei úti Sírkert Facebook-oldalán található bejegyzés
(A poszt és fotó közzétételének dátuma: 2024. november 12.):
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1094924139305256&set=pcb.1094924182638585
– A második (2.) fotó: Gombaszögi Ella színművésznő
A kép forrása: www.port.hu
https://port.hu/galeria/gombaszogi-ella/person-3721?openwith=116095
– A harmadik (3.) fotó: Gombaszögi Ella színművésznő
A kép forrása: www.port.hu
https://port.hu/galeria/gombaszogi-ella/person-3721?openwith=116093
– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók
AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:
– Anonim: "Meghalt Gombaszögi Ella" – "Délmagyarország", 1951. október 13., 7. évfolyam, 239. szám
– antal: "Meghalt Gombaszögi Ella" – "Magyar Nemzet", 1951. október 13., 7. évfolyam, 239. szám
– Anonim: "Meghalt Gombaszögi Ella" – "Világosság", 1951. október 13., 7. évfolyam, 240. szám
– Anonim: "Sennyey Vera búcsúszavai Gombaszögi Ella temetésén" – "Független Magyarország", 1951. október 22., 13. évfolyam, 43. szám
– Magyar Színházművészeti
Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) –
"Gombaszögi Margit" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz08/175.html
– Wikipedia – "Gombaszögi Margit" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gombasz%C3%B6gi_Margit
– Magyar Színházművészeti
Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) –
"Gombaszögi Ella" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz08/172.html
– Magyar Színházművészeti
Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) –
"Gombaszögi Irén" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz08/174.html
– Magyar Színházművészeti
Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) –
"Gombaszögi Frida" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz08/173.html
– Anonim: "Özvegy Gombaszögi Józsefné halála" – "Pesti Napló", 1938. január 11., 89. évfolyam, 7. szám
– Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok 1. (Budapest, 1937) – benne felsorolva az öt lánytestvér (Frida, Margit, Aranka, Ella, Irén), valamint a – talán – egyetlen fiú (Sándor), és az 1937-ben ismert adataik:
– Zalai
Katalin: Gombaszögi Frida drámája két felvonásban, Az Est-lapok
konszern felszámolása és utóélete:
(nálam csak a
böngészőbe bemásolva nyílik meg a link):
chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2017/05/zalaik_16_3.pdf
A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉK ADATAINAK FORRÁSAI:
– Nemzeti
Örökség Intézete – "Gombaszögi Ella" szócikk:
https://www.nekb.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/gombaszogi-ella-nagel-palne-grun-ella
– Anonim: Rövid hír a sírszobor leleplezéséről – "Magyarország", 1927. június 10., 34. évfolyam, 130. szám
– Anonim: "Gombaszögi Margit síremléke" – "Pesti Napló", 1927. június 10., 78. évfolyam, 130. szám
– Magyar Életrajzi Lexikon –
"Pásztor János" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/p-77238/pasztor-janos-77351/