Hegyi Aranka - színművész, operett- és dalénekesnő

Hegyi Aranka (Szabadka, 1855. május 25. – Budapest, 1906. június 9.) színművész, operett- és dalénekesnő síremléke a Fiumei úti Sírkertben látogatható.

(A síremlékről készült fotók és a sír pontos helye a rövid életrajz-összefoglaló végén találhatók.) 

Az alábbi életrajz-összefoglaló részlet az egykor Taki által megírt Hegyi Aranka-életrajzból, amely a "Színészkönyvtár" nevű, online internetes adatbázisba készült, és abban volt szabadon hozzáférhető. Helyenként kiegészítéseket, pontosításokat eszközöltem… de csupán annyira, amennyire szükségét láttam. Így kedves Olvasóim javarészt az eredeti Taki-írást olvashatják azon kevesek közül, amelyek megmaradtak. 

Hegyi Aranka életútja részletesebben:

Családja

Édesapja, Hegyi Poldi (Poldi = a Lipót becézett alakja) nemcsak Szabadka, hanem egész megyeszerte híres cigányprímás, aki mestere a hegedülésnek; találkozik egy híres és nemes család leszármazottjával, egy gyönyörű ifjú hölggyel, akit végül feleségül vesz. Az ifjú asszony felmenői mindenféle módon tiltakoznak a házasság ellen. A frigy hatására a leány családja vagyonából és nevéből is kitagadja. Aranka, közös gyermekük, 1855 májusában születik meg Szabadkán, az ottani közokiratok alapján ez állítható; és nem Pesten, ahogy egynémely lexikon ezt taglalja (Pest városába csak később kerül).

Gyerekkora

Hegyi Poldi, az édesapa tüdőbajban, igen fiatalon meghal. Temetésén megjelenik a megye talán valamennyi prímása, és hatalmas ünnepség közepette óriási tömeg kíséri utolsó útjára. Az árván maradt ifjú feleség és a kis Aranka mindenféle megélhetés nélkül marad. Az éhezés elől Herczenberger Sándor, édesapjának egy prímás kollegája menti meg az árvát; magához veszi a gyermeket, ám neki magának is nyolc gyermeke van, kevés élelem jut Arankának. Hosszas egyezkedést követően Herczenberger Sándor Aranka keresztapjához, a Pest városában élő Sárközi Ferenc, főváros-szerte híres prímás- családjához adja gondozásba a vézna kisgyereket.

Pesten iskolában

Gyermekkorát tehát Aranka édesanyjától távol, apa nélkül tölti Pesten. Jórészt cselédkedik, amolyan kiscseléd az élelemért és a szállásért, egyebek mellett Sárköziéknél. Munka közben gyakorta dalol. Egy alkalommal fültanúja lesz a házuk egyik lakója, aki a tehetséges leánygyermek képzését javasolja az egyébként gyermektelen Sárközi házaspárnak. Beíratják – jó hangjára való tekintettel – a Színiakadémiára. Aranka azonban visszahúzódó, bátortalan kislányként nem találja ott a helyét, és egy napon eltanácsolják az iskolából. Ekkor Sárköziék elviszik a környék jó nevű zenetanárához, Fehérváry kisasszonyhoz, ő foglalkozik a továbbiakban a gyerekkel. A színiakadémiai eltanácsolása ellentmondásos dolog így utólag is, mert amíg Aranka odajár, a vendégeknek büszkén mutatják énektudását, ám vézna alkata miatt sokszor éri bírálat. A végeredmény az, hogy érdemben Fehérváry kisasszony csiszolja tovább énekhangját, ugyanakkor továbbra is az Akadémián javítják tánctudását, mozgásórákat vehet, valószínű, Fehérváry kisasszony közbenjárására.

Hegyi Aranka pályája elindul

Aranka tanul, és a tanulás mellett dolgozik, segít Sárközinének, akinek szódavizes bódéja van az Erzsébet téren. Itt a dézsákat és az üvegeket mossa naphosszat. Ezen túl még – a tandíj fejében – az énekiskolát takarítja. Igen nagy erőfeszítést kíván a gyermeklánytól az, hogy a megélhetését, tanulásának feltételeit biztosítsa magának, és talán ez ad erőt számára, hogy iskoláiban átlagon felüli eredményeket érjen el. Ez a túlfeszített életritmus azonban szokatlan abban a korban, és némiképp meg is bosszulja magát, mert Aranka megbetegszik. 

A felépülésekor ébred rá, hogy hangszálait – a betegség egyik szövődményeképpen – kór támadta meg. Hosszú, kitartó és gondos orvosi kezelésnek köszönhetően jön rendbe végérvényesen a hangszála, és aztán ismét a régi fényében csillog hangja. Egy napon Fehérváry kisasszony felviszi Arankát Rákosi Jenőhöz, a Népszínház akkori igazgatójához. A direktor a meghallgatást követően szerződést ajánl a Népszínházba: egy kikötéssel. Feltétele, hogy gyakorlatszerzés céljából néhány esztendőre vidékre szerződjék le. Rákosi közbenjárására 1873-ban, egy évadra leszerződik az Aradi Gerő színházigazgató vezetése alatt álló szabadkai színházhoz. Énekes-táncos színésznőként kezdi pályafutását, és rövidesen Szabadka kedvencévé válik hajlékony, karcsú szépségével és gyönyörű hangjával. Hogy igazából Rákosi Jenő csak le akarja-e rázni, nem tudni, egy biztos, idővel megfeledkezik a tehetséges énekes-színésznőről, és könnyelmű ígéretéről. Mígnem egyszer csak hírek érkeznek Hegyi Aranka szabadkai sikereiről. Rákosi Szidi személyesen jár utána, majd – amikor megalapozottnak véli a híreszteléseket – javasolja bátyjának Hegyi Aranka Népszínházba történő szerződtetését. Így lesz Aranka 1880 őszétől a Népszínház tagja.

Hegyi Aranka a Népszínházban

Pályakezdése a Népszínháznál maga a fiaskó. Ismeretlenül dobják be rögtön a mély vízbe. "A corneville-i harangok" Serpolettjeként lép színre először, Blaháné és Szigligetiné helyett, akiket a közönség elvárna; ehelyett érkezik egy vézna, mégis bájos, szép és graciózus kislány, akit Hegyi Arankának hívnak. 

Az 1881. január 14-én bemutatásra kerülő "Dragonyosok" című színdarab premierje során, Friquet Rózsiként figyel föl a kritika Hegyi Arankára. Majd 1881. május 15-én férfiszerepben jelenik meg Jókai Mór "Perózes" című, kevéssé sikeres 3 felvonásos bohózatában. (Jókai novellája nyomán a színdarabot írta: Csepreghy Ferenc; bemutató: 1881. május 15., Népszínház) A darab főszerepét, Perózes királyfit játssza Aranka, és a darab jószerivel egyetlen erénye, hogy a nagyközönség végképp felfigyel a főszereplő személyére. 

A színházban egy-egy előadás-maximumot 50 körülre becsülnek, amely egy évad során kitűnő előadásplafon. Ez évente erre a produkcióra nézve is 50 000 nézőt jelent, ami az akkori viszonyok között nagyon magas szám, és egyértelmű siker. Blahánénak és Szigligetinének sikerül megközelítenie egy-egy ilyen magas nézettségi számot eladdig, egynémely produkcióval. Hegyi Aranka megjelenésével azok a darabok, amelyekben játszik, elérik ezt a számot, sőt népszínházi szereplésének hatodik évadjára eléri az előadásonkénti / évi 120 000 fő látogatottságot, ami minden várakozást felülmúl.

Hegyi Aranka sikerének titka

A természet elhalmozza mindazzal, ami diadalt szerezhet neki ezen a hazai színpadon. Királynői termete karcsú és hajlékony, alakja tökéletes, vonalai klasszikusan szépek. Feje valóságos cigányfej, szemében perzselő hév, ajka érzéki, mosolya megejtő, és varázslatosan kedvessé teszi arcát. Fekete hajának dús koszorúja harmonikus egységet alkot egész lényével. 

Stróbl Alajos egyébként róla mintázza híres "Fandango – spanyol táncosnő" címet viselő (a "Táncosnő"-ként is ismert) szobrának alakját, amely oly sokáig a Vigadót díszíti. (E szobor is megsemmisült a II. világháború idején, amikor a Vigadó épülete is súlyos károkat szenvedett. S bár a szobor "gipszöntvénye 1948-ig a Képzőművészeti Főiskola Bajza utcai, epreskerti, volt Strobl-műterme előtt állott, majd nyomtalanul eltűnt", így rekonstrukciója végleg lehetetlenné vált.) 

Hegyi Aranka hangja tiszta, képzett hang, és varázsa van énekének; lélek lakozik torkában, amelyhez fogható akkoriban a hazai színpadokon alig-alig akad. Azonban, ahogy Schöpflin Aladár mondja, Hegyi Aranka legfőbb ereje nem pazar szépségében és nem is énektudásában rejlik, hanem játéka az, amely legfőbb erénye. Rabul tartja a nézőt, minden mozdulata mögött felsejteni azt a ritka magabiztosságot, hogy szinte mindent tud, amit a színpadról érdemes tudni. "A legkicsapongóbb duhajság éppúgy természete, mint a legszendébb pirulás." Eredeti magyar talentum, akinek pályaindulása egybeesik a hazai színházi élet új korszakával, és sikereivel fontos részévé válik Budapest visszamagyarosításában. A zenés színház hatalmas közönségsikere Blaha Lujza és Pálmay Ilka mellé emeli, és magyar énekhangjával divatba hozza ismét a nemzeti érzéseket, visszahódítva a közönséget a Nemzeti Színház zenés tagozatához, a Népszínházba.

...

Az operett mint műfaj megjelenése

A nehéz dráma és a finom vígjáték, az opera kifárasztja a közönséget, pedig a közönség szórakozva keres okulást, sőt lemond az okulásról is, ha kellemesen, és magyar nyelven szórakozhat. Az új műfaj bölcsőjénél megjelenik gazdag adományaival a komédia és a dal múzsája, mindegyik megajándékozza, és juttat neki bőven a magáéból. Így születik meg az operett, a lenge, fölszínes, kissé könnyelmű, talán frivol játék, amelyen mégis a költészet sugaras gráciája ragyog. Ennek a poézisnek az egyik leghivatottabb tolmácsolója Hegyi Aranka – fogalmazza meg Schöpflin Aladár az új műfaj, az operett, és Hegyi Arankának ebben elfoglalt hazai szerepét.

Önálló sikert arat

Offenbach "Hoffmann meséi" című darabjában aratja első zajos önálló sikerét, 1882. április közepén.
…

A budapesti bemutató egyik legnagyobb meglepetése maga Hegyi Aranka. Ő jeleníti meg a népszínházi premieren Olympia, Giulietta és Antonia alakját is, ami már alapvetően is bravúrnak számít. A darab során, valamilyen szerepe kapcsán szinte végig a színen van: táncol, énekel, játszik, ami önmagában is embert próbáló teljesítmény. 

Korabeli kritika (Vasárnapi Újság, 1882.): "... poézissel telített lelke, játékának virtuóz szabadossága, meleg hangja, énekbeli készségei, futamai, trillái, táncos ügyessége, humora és gráciája, érzelmessége, még eszményi véznasága is" tehetségéről, rátermettségéről beszél. Addigra már fizetségében is eléri (nem Ő kéri, hanem Evva Lajos direktor adja) a népszínházi sztárgázsit (5500 aranyforintot).

Hegyi Aranka, a szerény primadonnacsillag

A népszerűség nem szédíti el, pontosan tudja honnan jött, és ezért minden sztárszokástól mentesen él sikerei csúcsán is. Egyszerűen jár, kerüli a nagy nyilvánosságot – s mert neve csak premierek, valamint az egyre elismerőbb kritikák révén kerül forgalomba –, ritkán és kevesebbet beszélnek róla, mint pályatársnőiről; s a bulvár újságírás szemszögéből nézve nem hírértékű az élete, keveset "sajtóznak" róla, amit ő személy szerint egyáltalában nem bán. Könnyed, kedves táncmozdulatai – szépségével párosulva – a közönség kedvencévé teszik, majd húsz esztendőn keresztül. Muzikalitása és átérzett játéka miatt a jelentősebb zenés operett művek ünnepelt primadonnájaként a kor egyik nagy magyar sztárja.

...

Nemzetközi elismerés Hegyi Arankának

Az 1883. február 23-án bemutatásra kerülő Millöcker "Koldusdiák" című operettjében a nagy hármas primadonna-csapat együtt szerepel. Az idősödő Blaha, aztán Pálmay Ilka és Hegyi Aranka olyan átütő erőt biztosít, hogy még Bécsből, Párizsból is átrándulnak az akkori Európa egyik legjobb előadására. 1883 nyarán a Népszínház vendégszereplésre indul Bécsbe, s több repertoárdarab bécsi bemutatójára kerül sor a Theater an der Wien színpadán. Az egyébiránt igen éles kritikával élő lapok egekig dicsérik a magyarok játékát. Ezt írja többek közt a N. Fr. a Presse kritikusa: "...Oly tehetségek, mint Blaha és Hegyi, egész kultúrtörténettel fölérnek."

Gallmayer, Geistinger és Raabe, neves bécsi színikritikusok véleménye szinte egybecseng ezzel a megállapítással. Itthon jobbnál jobb alakításokkal varázsol telt házakat a Népszínház nézőterére. "Lili", "A kertészlány", "A koldusdiák", "Rip van Winkle", "Hoffmann meséi". Operettek, romantikus operák sora olyan gazdagságban, amely még az európai színpadokon is ritkaságszámba menő repertoár.

Hegyi Aranka házassága

Nyári szabadságait, ha megteheti, mindig Palicsfürdőn tölti. Kedves emlékeket ébreszt benne e hely, és egy ilyen alkalommal ismerkedik meg a szabadkai építészmérnökkel, Farkas Károllyal. Az ismeretség hamarosan jegyben járáshoz vezet, majd pedig az 1885. július 6-án bekövetkező házassághoz. Így nemcsak születése kapcsán, hanem házassága révén is erősen kötődik Szabadkához. Ha meghívják szerepelni a szabadkai társulathoz, mindig a legnagyobb örömmel utazik. Ilyenkor rendszerint "hivatalos küldöttség" várja a pályaudvaron. A város legszebb hintaján kocsizik szálláshelyére. Két leánygyermeke születik e házasságból, azonban a férjével viszonya rövidesen megromlik, házassága zátonyra fut. Két esztendő múlva már külön élnek férjétől. Lili nevelése hárul első sorban Arankára, az idősebb Irént férje nagyszülei nevelik egy darabig, majd mindkét gyermek az édesanyához kerül a fővárosba. Hegyi Aranka betegségének előrehaladtával később Bécsbe, egy zárdába helyezi el gyermekeit, majd Aranka halála előtt nem sokkal elkerülnek onnét a lányok, és anyjuk halálát követően visszakerülnek Szabadkára.

Magánélete válságban, egészsége romlóban

Ám sikerei magánéletére már korántsem sugároztak ki. A megoldatlan színházi helyzetek – számosan ellenszenvvel viseltettek irányába, épp sztárgázsija kapcsán –, valamint az egyre erősödő betegsége következtében is kevesebb szerepet vállal. Bántják, és zavarják a házon belüli furkálások és irigységek. Mind Pálmay Ilkával, állandó partnerével, mind Blaha Lujzával rendkívül harmonikus viszonyban van. Bár mindannyian primadonnaként szerepelnek, soha sem törekednek egymás rovására sikerhez jutni. Tisztelik egymás sikereit, és éppúgy örülnek a másik remek estjének, mint a sajátjuknak. Ez a szemlélet valahogy kihal a későbbiekben a színpadokról, és felváltja az a fajta sztárkultusz, amely csak valakinek a kárára tud sikert elérni, amely irigységből táplálkozik.

Betegsége után ismét a színpadon

Kezdődő köszvénye és gyomorpanaszai kapcsán hónapokig tartó ápolásra szorul. Felépülése után először André Wormser zeneszerző némajátékában, "A tékozló fiú"-ban, 1891. március 21-én látható ismét. 

Így ír a korabeli kritika:

"A rokokóba áttelepített történet a tékozló ifjú Pierrotról (Hegyi Aranka) szól, aki, hogy lenge kedvese, Phrinette kedvteléseit kielégíthesse lop, csal, hogy aztán elhagyatva, az atyai házba visszakerülve vigaszt találjon... Az előadás méltó a műhöz. Hogy hosszas betegségéből újra karcsúvá épült Hegyi Arankát hajlékony ügyessége, gráciája, drámai ereje és poétikus lénye szinte predesztinálja az ifjú Pierrot szerepére, s hogy ehhez képest nagy művészi élvezetnek leszünk részesei, előre tudtuk, ha a valóság fölül is múlta várakozásunkat..." 

Gyakori és hosszas betegségei szabdalják pályáját. Egy újabb felépülést követően látjuk viszont Szaffiként. Amint Strauss megtekinti az előadást, kijelenti, pontosan ilyen Szaffit álmodott, és hogy "Hegyi Aranka a legtökéletesebb Szaffi Európa-szerte". "A Mikádó"-ban ismét együtt Pálmay Ilkával, és Kassai Vidor színpadi mókái varázslatossá, és felejthetetlenné teszik az előadásokat. Hegyi Aranka nem kíméli magát, hangszálait sem. Valósággal aranykorát éli. Átlagosan 6-8 hetente új betanulással jelentkezik, újabb és újabb zenés darabokkal. Jószerivel akkortájt az operett-műfaj egyik legfontosabb csillaga Pálmay Ilka, s a lassanként felzárkózó Küry Klára mellett". "A milliomosnő", az "Uff király", a "Világszép asszony", "Marica", a "Magdolna", a "Titilla hadnagy", a "Tempefői", a "Peking rózsája", a "Virágcsata", "A libapásztor", "A szultán" címszerepei, mind-mind pályájának kimagasló teljesítményei.

...

A kanapé-pör

Hegyi egyebek mellett pénzügyi vitába keveredik igazgatójával, Evva Lajossal. Soha sem kér fizetésemelést, ezúttal mégis ehhez folyamodik, lévén, hogy ez időben nevéhez fűződik a Népszínház legkiválóbb művészi sikere, amelyet a fizetése nem tükröz. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb lehetőséghez is jut. Evva Blahánéval, majd Küry Klárával, később pedig Pálmay Ilkával vívott anyagi küzdelmei során megkeményedett bőrrel reagál minden ilyesfajta megkereséssel szemben. Elutasítja Hegyit, aki válaszlépésként bejelenti távozását a Népszínház társulatából. Evva belegyezik azzal a kikötéssel, hogy nem rendezhet búcsúelőadást sem, aminek a jövedelme az elmenőt illetné. Ez a szokásjog kijár még egy kóristának is, de direktora hajthatatlan. 1895. október 16-án tehát megszűnik a népszínházi tagsága, búcsúfellépés nélkül! Hegyi Aranka a sajtóhoz fordul, és a Pesti Hírlapban közzétett nyílt levelében búcsúzik a közönségétől. 

"...a színpadot elzárja előlem a viszály, melybe hibám nélkül kényszerítettek. A Népszínházban nem búcsúzhatom, teszem ezt tehát a sajtó útján, melynek jóakarata, pártfogása erősített gyengeségemben, melynek elnézése adott nekem önbizalmat, s amely oly szívesen ismerte el, méltányolta sikereimet – írja Hegyi, majd így folytatja – ...mégis él a remény szívemben, hogy találkozom még az én drága feledhetetlen közönségemmel. ...Isten Önökkel…" – búcsúzik az újság hasábjain. 

Az ügy nagyságrendjére utal a kanapé-pör elnevezés, hisz ami egy sokszobás lakás berendezésének és a kanapé árának az aránya, ez az arány jelentkezik Evva és Hegyi nézetkülönbségében is.

Ismét a Népszínházban

A cikk hatása a ma emberét meglepné, hisz az ország közvéleménye, és a hivatalos elöljárók is egyformán nyomást gyakorolnak Evva Lajosra, döntésének haladéktalan megváltoztatására. Közel három hónapos tagsági szünet után kerül vissza szerződéssel a Népszínházhoz Hegyi Aranka végül is, eladdig pedig vendégművészként szerepel ugyanitt a premierekben, de jogi okokból előbb, mint 1896. január 1-je, nem lehet tag. Ugyancsak a Pesti Hírlap számol be a párját ritkító ünneplésről visszakerülése kapcsán, "A cigánybáró" újbóli előadása alkalmából, még (1895) decemberben, bár akkor Hegyi Aranka még mint vendégművész szerepel a címlapon. 

"... már nem kutatjuk, hogy a legutóbbi kanapé-pörben ki volt a hibás, de annyit érezhetett ma Evva, hogy valóságos visszaélés lett volna a szerződésből őt megillető hatalommal, ha Hegyi Arankát továbbra is távol tartja az intézettől, amelynek vezetését reá bízták."

Hegyi Arankának egy pillanat adódik a darab során, amikor először a nyílt színen megjelenik. Felvillan, és később a darab további részeiben kerül előtérbe, ám azon az előadáson ez az egy pillanat szűnni nem akaró tapsviharrá duzzad, mely öt percen át zúg Hegyi Arankát köszöntve.

A karrier ível tovább, fölfelé

…

1902. április 26-án a külföldről hazalátogató Pálmayval ismét együtt szerepel, a nagy művészpáros összeáll hát újra, ezúttal egy bécsi operettet, "Az izé"-t viszik sikerre. Végül is "A vándorlegény" című operett főszerepében búcsúzik a Népszínháztól, és a közönségtől fiatalon Hegyi Aranka, de korántsem ereje teljében. Utána visszavonul a színpadtól, és a további évek során elsősorban a magán- színésziskolájában tanít, amelyet 1900 szeptemberében alapít. Élete végéig bejár tanítani, és a színházi tevékenységét lassan a színészpedagógia váltja fel.

Megbocsáthatatlan bűne: hogy megöregedett

"...azok előtt, akik lánglelkének csodás ragyogását látták, Hegyi Arankát nem kell felfedeznem. Egy erdő babérja volt, amellyel útját telehintették, és ezer vihar tombolása, amely játéka nyomán kelt. Míg erejének teljében volt, tenyerükön hordták az emberek, s mikor félig béna lett, magára hagyták. Míg szemeinek ragyogása elbűvölte az embereket, örömtüzek gyúltak útjában, s mikor félig világtalan lett, a kegyeletnek csak néhány pici mécsese pislogott már körülötte. Elkövette ő is azt az igazi nagyságok megbocsáthatatlan bűnét, amely tragédiává avatta életét: megöregedett" – írja a "Színház és Élet".

Hegyi Aranka köszvényéből fakadóan alig tud járni. Gyakorta ül, vagy fekszik, amitől korábbi szálfa vékony termete aránytalanul megváltozik, kiterebélyesedik. Emiatt szerepeinek jó részéből kikerül. Színpadi mellőzöttsége pedig lelki gyötrődéséhez vezet, amelyet még súlyosbít, hogy férje elhagyja, és gyerekei nevelésében teljesen magára marad. Az erősödő depresszió napokra a lakásban marasztalja. Elhanyagolttá válik, és mondják, amikor néhanap lomposan, bicegve végigmegy az utcán, az emberek ügyet sem vetnek rá. Csak amikor ágynak dönti a kór, jelennek meg az egykori pályatársak és barátok.

Hegyi Aranka visszavonultan

Betegségéről a közönség nem tud, néhány közeli barátjának sem beszél erről. Ők pedig együttérzésből nem hozzák szóba. Panasz nélkül járja magányos kálváriáját. Néha fakad csak ki a legközelebbi barátai egyikének-másikának. Fél évvel a halála előtt például egy kúrán vesz részt Korytnicán, az alkalmazott vízkúra során megcsúszik a medencénél a lépcsőn, és járóképtelenné válik öt napra, majd bot-támasszal tud ismét járni. Augusztus 26-án egy gyermekünnepélyen vesz részt helyben, aztán: 

"... a fájdalomtól összeestem. Négy orvos volt jelen, bevittek és megvizsgáltak, vérömlést és ínszalagszakadást állapítanak meg, ... nem volt hordágy, hát ott kellett az éjjelt töltenem egy iszonyúan piszkos szobában, egy csupa penész ágyban. ...Másnapra összetákoltak egy hordágyat, úgy hozott le a hegyről négy tót. Egy öreg tót ment el mellettem, levette a kalapját s keresztet vetett, azt hitte halott vagyok, és én is úgy éreztem magam..."

Az ötvennegyedik születésnapján lányai és kolléganője, Csatay Janka hármasban járnak neki kékvókot, és valcert táncolnak, hogy felvidítsák a haldoklót, de csak együtt sírás lesz a dologból a végére.

A nagy operettprimadonna haldoklik

Szomory Emil, a népszerű szerző, Szomory Dezső testvére így ír:

"... egy diadalmas pálya végén magára hagyatva és súlyos fájdalmaktól gyötörten fekszik betegágyán Hegyi Aranka, minden idők legnagyobb operett-művésznője, ragyogó talentuma. Öt hónapja, hogy szívbaja ágyba döntötte, öt hónapja fekvő beteg és tudatában van annak, volt is az első perctől kezdve, hogy az ő bajára nincs gyógyszer, az ő jóságos szívét nem lehet megfoltozni. … A betegségéről se tudtak sokan, vagy ha úgy tetszik, nem akartak tudni. A beteg ember teher mindenkinek, hátha még segíteni is kellene rajta. Csak ma reggelre, amikor híre ment, hogy Hegyi Arankát egyéb bajain kívül erős láz gyötri, és szívbaján kívül tüdőgyulladást is kapott, amely könnyen végzetessé válhat, akkor egy újsághír nyomán kezdtek jelentkezni a jó emberek, akiknek csodálatosképpen nem hiányzott Hegyi Aranka már öt hónap óta."

Blaha Lujza látogatása, és az ágyánál ücsörgő Rákosi Szidi néni kedves mosolya melegséggel tölti el. A Rákóczi (akkoriban még Kerepesi) út 21. számú ház kapukilincsét egymásnak adják az érkezők. Vidor Pálné, öt hónap óta, rendszeres látogatója… Betegbiztosítás híján a biztos pusztulás vár jótét lelkek nélkül a beteg színészekre, és Vidor Pálné és férje, a Népszínház ekkori direktora nem hagyja magára a bajban Hegyi Arankát.

"Hegyi Aranka betegágyához ismételten eljön Vidor Pálné is, és elhozza férjének jókívánságait. Vidor, aki régi pályatársa a szegény asszonynak, egyike azoknak a keveseknek, akik betegségében segítségére voltak. Legalább anyagilag. Fizette a gázsiját minden elsején, átadta Hegyi Aranka ügyvédjének a fizetésnek a felét. A másik fele a hitelezőké…" (A művésznő fizetésének a másik felét a hitelezők viszik el, az elhunyt férje utáni adósságok fejében.)

Halála

Dr. Tóvölgyi Elemér hamarosan kollégája segítségét kéri, és az utolsó napokra már Tauszk Ferenc tanárral együtt látják el Hegyi Aranka orvosi felügyeletét. Otthonából a városmajori klinikára szállítják, ahol a második emelet, 23-as szobájában hajtotta végleg álomra fejét, éjfélkor. Két szolgálattevő apáca fogja le a szemét. Dr. Surányi igazgató és Lázár alorvos megállapítják, hogy bevégeztetett, majd szólnak a folyosón tartózkodó leányának, Farkas Lilinek, aki az események megelőzően már jó néhány hónapja Szabadkán él a nagyszüleinél Irén testvérével egyetemben, most a fővárosban tartózkodnak mindketten, anyjuk halála idején.

"...nem akarom, hogy a lányom színésznő legyen" – mondja a körülötte állóknak utolsóként, és a színpadon kabalaként gyerekkorától fogva a vele lévő feszületet a szájához emeli még utoljára… és úgy történt, ahogy kívánta. Egyik gyermeke sem választotta ezt a hivatást.

Az utolsó fellépése

Utoljára 1906 nyarán vonz telt házat a Népszínházba. Sűrű tömeg feketéllik végig a Rákóczi úton a Népszínház felé, akik mind az előtérben felravatalozott Hegyi Arankától készülnek búcsút venni. Temetésén megjelennek a közélet és a művészvilág kitűnőségei, valamint a közönség beláthatatlan méretű tömege. Temetése cigánytemetéshez méltóan cigányzenekari kísérettel történik. A főváros szinte valamennyi cigányzenésze jelen van, Sovánka Sándor és 36. Rácz Laci vezetésével szomorú muzsika hangjai mellett kísérik utolsó útjára a magyar népdalok hivatott énekesét, aki dísze és büszkesége nemcsak a magyar operett hajlékának, a Népszínháznak, de az egész magyar színjátszásnak.

Hegyi Aranka síremlékének pontos helye:

Budapest, Fiumei úti Sírkert

Parcella, szakasz, sor, sír:
29/3, N/A, 1, 80

(A sírhely és síremléke 2004 óta védetté nyilvánított.)

Az életrajz-összefoglaló Taki által használt forrásai:

– Csemer Géza: Czinka Panna, Piros Karaván és egyéb színpadi művek – A Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány kiadása, Bp., 2004

– Jónás Alfréd: Színészéletrajzok – 1–7.kötet (kézirat) – OSZK Színháztörténeti tára

– Csemer Géza szerk.: Hegyi Aranka – Napház-Khamoro Kisebbségi Kult. Intéz. Bp. 1996

– Magyar Színházművészeti Lexikon – Akadémiai Kiadó, Bp., 1994

– Csemer Géza: Habiszti / Cigányok élete – étele – szerzői kiadás, Bp., 1994

– Színészmúzeum / Hegyi Aranka – Magyar Színházi Intézet kiadása, Bp., 1981

– Garay Béla: Hegyi Aranka / Régi szabadkai színészek – "7 Nap" folyóirat, Újvidék, 1971

– Hont – Staud: Színházi Kislexikon – Gondolat Kiadó, Bp., 1969

– Berczeli Anzelm Károlyné: A Népszínház műsora – Színháztudományi Intézet, OSZM kiadása, Bp., 1958

– Schöpflin Aladár: Hegyi Aranka – Magyar Színészeti Lexikon 1–3. Bp., 1932

– Dr. Németh Antal: Színészeti Lexikon – Győző Andor kiadása, Bp., 1930

– Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház – Franklin Társulat Kiadása, Bp., 1926

– Molnár Ferenc: Hegyi Aranka – Blaha Lujza emlékalbum, Bp., 1926

– Szomory Emil: A függöny előtt és a függöny mögött – 1914

Jómagam a következő forrásokat használtam a kiegészítések és pontosítások kutatása során: 

A FOTÓK FORRÁSAI:

– Első (1.) kép: Hegyi Aranka arcképe 1882-ben

A kép készítője: Theodor Mayerhofer / C. Angerer & Göschl

A fotó forrásai:
a)  https://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyi_Aranka#/media/F%C3%A1jl:Hegyi_Aranka,_Orsz%C3%A1g-Vil%C3%A1g,_1882.jpg  

b)  Anonim: "Hegyi Aranka" – "Ország-Világ", 1882, 3. évfolyam, 18. szám

– Második (2.) kép: Hegyi Aranka színművésznő

A kép készítője: Adolf Fölsch: Hegyi Aranka (olajfestmény, 1887)

A kép forrása:
https://www.sintiundroma.org/en/set-en/en-010219/  

A kép jogtulajdonosa valószínűsíthetően: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
(A forrásnál így van feltüntetve: "Hungarian Theatre Museum and Institute, Budapest")

– Harmadik (3.) kép: Hegyi Aranka oláh leány szerepében, az "Apajune" című színdarabban

A kép készítője: Strelisky Lipót

A kép forrásai:

a) https://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyi_Aranka#/media/F%C3%A1jl:Hegyi_Aranka,_Vas%C3%A1rnapi_Ujs%C3%A1g,_1884.jpg  

b)  "Vasárnapi Ujság", 1884. december 28., 31. évfolyam, 52. szám

c)  https://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=56039  

DKA-056039 – https://epa.oszk.hu/00000/00030/01608/pdf/  

d)  https://deske.hu/iras/berszangabor/a-human/05-hum/h14-40.htm  

– Negyedik (4.) kép: Hegyi Aranka "A cigánybáró" című operett Szaffi-szerepében

A kép készítője: Ismereten

A kép forrásai:

a)  A kép a "Színészkönyvtár"-ban Takács István – Taki által egykor közzétett képek közül való

b)  Anonim: "Szinházi képek – A Népszinház primadonnái" – "Vasárnapi Ujság", 1890. augusztus 24., 37. évfolyam, 34. szám

– Ötödik (5.) kép: Strobl Alajos Hegyi Arankáról mintázott, "Fandango" című szobra

A kép készítője: Davidovics N. amatőr fényképe

A fotó forrása:
"Uj Idők", 1901. november 10., 7. évfolyam, 46. szám

– Hatodik (6.) kép: Hegyi Aranka színművésznő

A kép készítője:

A kép forrása:
A kép a "Színészkönyvtár"-ban Takács István – Taki által egykor közzétett képek közül való

– Hetedik (7.) kép: Hegyi Aranka színművésznő

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
A kép a "Színészkönyvtár"-ban Takács István – Taki által egykor közzétett képek közül való

– Nyolcadik (8.) kép: Hegyi Aranka és Vidor Pál 1889-ben

A kép forrása:
A kép a "Színészkönyvtár"-ban Takács István – Taki által egykor közzétett képek közül való

– Kilencedik (9.) kép: Tollagi Adolf (John Shock) és Hegyi Aranka (Ellen Black) Beöthy László "A három Kázmér" című színdarabja szerepeiben – Népszínház, 1896

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:

Gardi Tamás szinkronszínész Facebook-oldala
(a fotó közzétételének dátuma: 2025. május 25.):
https://www.facebook.com/photo?fbid=24107062252213765&set=a.24107065588880098   

– Tizedik (10.) kép: Hegyi Aranka színművésznő

A kép készítője: Strelisky

A kép forrása:
https://www.postcard-shop.de/en/hegyi-aranka-schauspielerin?a=2435435   

– Tizenegyedik (11.) kép: Hegyi Aranka a "Neversi Mária" című színdarab címszerepében
(A darab egyetlen bemutatójának dátuma: 1888. március 5.)

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrásai:

a)  hudobny: "170 éve született Hegyi Aranka"
(A cikk közzétételének dátuma: 2025. május 25.):
https://maievforduloink.blog.hu/2025/05/25/170_eve_szuletett_hegyi_aranka   

b)  Anonim: "Szinházi képek – A Népszinház primadonnái" – "Vasárnapi Ujság", 1890. augusztus 24., 37. évfolyam, 34. szám

– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók

AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:

– Taki: Színészkönyvtár – "Hegyi Aranka" szócikk
(A szócikk közzétételének dátuma elvileg a következő volt: 2018. május 28.)

– Magyar Életrajzi Lexikon – "Hegyi Aranka" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/h-75B54/hegyi-aranka-75D06/   

– Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő: Schöpflin Aladár) – "Hegyi Aranka" szócikk:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25404.htm  

– Opera Digitár – "Hegyi Aranka" adatai:
https://digitar.opera.hu/szemely/hegyi-aranka/16872/   

– Anonim: Rövid hírek / benne rövid kritika Hegyi Aranka Serpolett-alakításáról – "Fővárosi Lapok", 1880. december 17., 17. évfolyam, 289. szám

– Anonim: "Irodalom, müvészet és tudomány" / benne a "Perózes" című színdarab premier-dátuma: 1881. május 15., valamint Hegyi Aranka szerepe: Perózes – "A Hon", 1881. május 12., 19. évfolyam, 130. szám

– Anonim: Rövid hírek / benne a "Perózes" című színdarab premier-dátuma: 1881. május 15., valamint Hegyi Aranka nevét említik az egyik főszereplőként – "Fővárosi Lapok", 1881. május 12., 18. évfolyam, 108. szám

– Anonim: "Irodalom, müvészet és tudomány" / benne a "Perózes" című színdarab szerzőinek neve (Jókai Mór és Csepreghy Ferenc), valamint rövid kritika Hegyi Aranka Perózes-alakításáról – "A Hon", 1881. május 16., 19. évfolyam, 134. szám

– – i.: "Népszinház – A »Dragonyosok«, Maillart vig dalmüve" / benne Hegyi Aranka Friquet Rózsi-szerepének méltatása – "Függetlenség", 1881. január 15., 2. évfolyam, 14. szám

– A Pallas nagy lexikona – "Strobl Alajos" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/s-16BBE/strobl-180B1/  

– Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez (Mérnökök Nyomdája, Budapest, 1939) – elektronikus változat:
https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestKonyvek_065/?query=Strobl+Alajos%2C+T%C3%A1ncosn%C5%91%2C+szobra%2C+hegyi+aranka&pg=46&layout=s  

– Gábor István: "A Vigadó újjáépítése és megnyitása" / benne: Stobl Alajos "Fandango" című szobráról – "Budapest", 1977, 15. évfolyam, 1. szám

– Dr. Cz. I.: "A budapesti Vigadó helyreállítása" / benne a "Fandango" című szobor megsemmisüléséről – "Magyar Építőművészet", 1981, 30. évfolyam, 2. szám

– Dr. Czagány István: "A pesti Vigadó újjáépítése (1980)" – "Műemlékvédelem", 1981, 25. évfolyam, 3. szám

– Wikipedia – "Pesti Vigadó" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pesti_Vigad%C3%B3  

– www.vigado.hu: "Budapest látványossága, a Vigadó"
(nálam csak a böngészőbe bemásolva nyílik meg a link)

chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://vigado.hu/documents/37252/95098/Sztyopa+-+Budapest+la%CC%81tva%CC%81nyossa%CC%81ga,+a+Vigado%CC%81.pdf/d5c7fff7-0db4-408f-813c-27663439771b

– Színházak műsora / Népszínház / benne a "Hoffmann meséi" című operett premier-dátuma: 1882. április 14. (megjegyzés: Taki április 15-ét írt az életrajzban, a "szinhaztortenet.hu" adatbázisában nem találtam információt az előadásról. Annyi bizonyos, hogy vagy április 14-e, vagy 15-e a helyes dátum) – "Pesti Hirlap", 1882. április 14., 4. évfolyam, 102. szám

– Anonim: "A koldus-diák" / benne "A koldusdiák" című operett premier-dátuma: 1883. február 23. – "Fővárosi Lapok", 1883. február 24., 20. évfolyam, 46. szám

– Anonim: Színházak műsora / benne "A koldusdiák" című operett premier-dátuma: 1883. február 23. – "Budapesti Hirlap", 1883. február 21., 3. évfolyam, 52. szám 

– Sz – y.: "A koldusdiák" / benne "A koldusdiák" című operett premier-dátuma: 1883. február 23. – "Pesti Hirlap", 1883. február 24., 5. évfolyam, 55. szám

– Opera Digitár – "A tékozló fiú" című zenés némajáték adatai:
https://digitar.opera.hu/alkotas/a-tekozlo-fiu-wormser/9245/   

– Anonim: A Népszínház aktuális műsora / benne: Hegyi Aranka nevének feltüntetése, "A tékozló fiú" című némajáték szereplőjeként (a fiatal Pierrot) szerepében – "Pesti Hirlap", 1891. május 19., 13. évfolyam, 136. szám

– Berczeli A. Károlyné: A Népszínház műsora (Színháztörténeti füzetek 20., Budapest, 1958)

– Opera-portál – "A Mikádó" szócikk:
https://operaportal.hu/item/25526-gilbert-sullivan-a-mikado  

– Anonim: "Irodalom és Müvészet / Szinházi műsorok" / benne "A Mikádó" című vígopera premier-dátuma (új betanulással): 1891. október 30. – "Budapesti Hirlap", 1891. október 25., 11 évfolyam, 293. szám

– Anonim: "Irodalom és Müvészet" / benne "A Mikádó" című előadás kritikája, amelyben szólnak Hegyi Aranka alakításáról is – "Budapesti Hirlap", 1891. október 31., 11 évfolyam, 299. szám

– "Az izé" című operett alkotóinak listája – "Magyar Szinpad", 1902. május 14., 4. évfolyam, 253. szám

– "A vándorlegény" című operett alkotóinak listája – "Magyar Szinpad", 1903. november 3., 6. évfolyam, 305. szám

– Anonim: "Hegyi Aranka betegágyánál / A nagybeteg művésznő" – "Az Ujság", 1906. május 26., 4 évfolyam, 143. szám

– Anonim: "Apajune, a vízi tündér" – "Fővárosi Lapok", 1881. március 5., 18. évfolyam, 52. szám

– Opera Digitár – "Neversi Mária" keresőszóra kapott kapcsolódó találatok:
https://digitar.opera.hu/szerep/reszletek/neversi-maria-grofno/9095/   

– Anonim: Rövid hír / benne többek között a "Neversi Mária" című színdarab egyetlen előadásának dátuma (1888. március 5.), valamint a címszereplő neve (Hegyi Aranka) – "Nemzet", 1888. február 26., 7. évfolyam, 57. szám 

A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉKE ADATAINAK FORRÁSAI:

– Nemzeti Örökség Intézete – "Hegyi Aranka" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/hegyi-aranka-farkas-karolyne