Idősebb Kóczé Antal - cigányprímás, zenekarvezető
Idősebb Kóczé Antal (Tasnád, Szilágy vármegye, 1872. december 9. – Budapest, 1926. október 7.) cigányprímás síremléke a Fiumei úti Sírkertben látogatható.
Vele egyazon sírban nyugszik fia, ifjabb Kóczé Antal (1895–1959) cigányprímás, az édesanya, özvegy Kóczé Antalné (1881–1943), és elsőszülött fiuk, Kóczé Lajos (1900–1925), aki nagyon fiatalon zárta le életét.
(A síremlékről készült fotók és a síremlék pontos helye a szócikk végén találhatók.)
Kóczé
Antal
Kóczé Lajos cigányprímás
és Jónás
Mária gyermekeként
látta meg a napvilágot. Már 9 esztendős
korában (1881) játszott Bunkó
Vince zenekarában.
1890-ben Dés
városában
önálló zenekart alakított, amellyel hosszabb ideig
szerepelt Kolozsvárott.
Alig akadt hangszer, amelyhez ne értett volna.
1903-ban
megnyerte a Népszínházban rendezett cigányzenekarok versenyét.
A század végén zenekarával bejárta Európát, muzsikált Ferenc Józsefnek, az angol királynak és Szentpéterváron a cári családnak is, majd 1924-ben is európai körutat tett. Virtuóz játékára kiváló művészek (köztük Pablo Casals [1876–1973], spanyol karmester, csellóművész, komponista) is felfigyeltek.
"Kóczé
a leghíresebb cigányok közé számított. Azok közé, akiket
nemcsak a vér, de a képzettség is művésszé
avatott" – olvasható Róla a korabeli
újságban.
("Magyarország", 1926. október 9., 33.
évfolyam, 229. szám)
Zeneakadémiát
végzett művész
volt – "..
aki
… Egyformán játszotta a modern nótákat és
az operákat: mind tökéletesen, művészettel. Királya volt a
cigányoknak és mester a klasszikus zenészek között, aki nemcsak
itthon szerzett elismerést, de külföldön is öregbítette a
magyar nemzet hírét-nevét"
– szól Kóczé Antalról az "Uj Barázda" nekrológjában.
("Uj
Barázda",
1926. október
9.,
8. évfolyam,
229. szám)
"A
nagy magyar cigányprímások évtizedes versengésében Kóczé
Antal, mint nemcsak istenadta talentumával kitűnő muzsikus,
hanem mint képzett zenész is általános elismerést szerzett
magának, azt pedig még az ellenfelei sem merték kétségbe vonni,
hogy ő volt a legúribb magyar cigány.
Lekötelezően kedves és szerény modorával, s mindamellett önérzetes fellépésével már pályája elején ő volt a kolozsvári magyar urak legkedveltebb cigányprímása, aki benső barátságban állott nem egy országos nevű arisztokratával is. Mint ilyen, gyakorta megfordult az erdélyi főurak estélyein, ahol több külföldi előkelőség figyelmét is magára vonta, s ezek ösztönzésére utazott el zenekarával a párisi világkiállításra, ahol rendkívüli sikert aratott.
Egy alkalommal például az Eiffel-torony teraszán berendezett, akkor rendkívül előkelő vendéglőben muzsikált Miklós cár feleségének, Alexandra nagyhercegnőnek, aki a szépen eljátszott bús magyar nótákért az ifjú Kóczé Antalnak magas kitüntetést adott.
Innen kezdve Kóczé Antal pályafutása merész ívben közeledett a legnagyobb magyar cigány hírnevéhez. Magyarországba való visszatérése után hosszú ideig Budapesten muzsikált, ahol Blaha Lujza népdalaitól volt hangos és boldog a főváros ebben az időben, s bizony egy-egy népszínmű bemutatásának virágzáporos estéje után nemegyszer együtt találjuk Kóczét és Blaha Lujzát, amint az egyik muzsikál, a másik meg énekel. Boldog idők voltak ezek…
…
… összecsomagolta
a zenekarát és külföldre ment, hogy a magyar cigánynak ott
szerezzen becsületet, s a magyar nótának hírnevet. Egyszer
Svédországban muzsikál, a halvérű skandinávok dühöngő
lelkesedése közben, egy esztendő múlva Németországban tűnik
föl és ott aratja diadalát, aztán Londonban találjuk, majd ismét
máshol, közben hazalátogat, mint például Rákóczi Ferenc
hamvainak hazaszállítása idején, amikor a szent hamvak kurucdalos
kíséretében Kóczé Antalt találjuk a bandájával. …" –
írja Róla a "Magyarság" krónikása a lap 1926. október 9-ei
számában.
("Magyarság", 1926. október 9., 7. évfolyam,
229. szám)
Blaha
Lujzán kívül pedig muzsikált Jászai Marinak, Hegyi Arankának,
és Márkus Emíliának is…
("Magyarország", 1926.
október 9., 33. évfolyam, 229. szám)
Zenésztársai is szomorú szívvel vettek Tőle búcsút.
"... A szép ősz fejű prímás, a nyíregyházi Rácz Marci és Imre bácsi, a brácsás mellénk telepednek. Megoldódik a szó. …
– Azt tessék megírni, hogy ilyen büszkesége száz év óta nem volt, sok száz évig nem lesz a magyar cigányságnak, mint amilyen boldog emlékű Kóczé Antalunk volt. Nemcsak a legnagyobb zenész volt, hanem a legnagyobb cigány. Ez pedig több annál.
Fejcsóválva csodálkoznak azon, hogy nem értjük ezt a különbséget. Meg is magyarázzák.
– A zenész, az csak játszik. Egyik jobban, rosszabbul a másik, úgy, ahogy tanulta, úgy, ahogy esze bírja. De a cigánynak szíve van. A cigány a szívével játszik, olyan szívet pedig, mint Kóczé prímásé volt, nem ajándékoz a jóságos isten egyhamar senkinek.
Búsra konyult bajusszal bólogat a brácsás.
– A
kótát (régies = kottát) nem nagyon ismerte. Csak
úgy lapozgatta. Természetbeni dolog volt az nála. Olyan volt a
természete, hogy játszania kellett. Minek lett volna szüksége
őneki kótára? Egyszer ha hallotta játszani a legnagyobb
hegedűművészt, utánahúzta, jobban, mint a mester.
Nemcsak hogy ő húzta, velünk is húzatta, mi mentünk utána. A
szemében volt a lelke, azzal dirigálta a mi
muzsikánkat."
("Pesti Napló", 1926. október 9., 77.
évfolyam, 229. szám)
Halála előtt egy esztendővel ifjabbik fia, Lajos vakbélgyulladását későn vették észre, s a fiatalember így idejekorán eltávozott az élők sorából. Édesapját a történtek olyannyira megviselték, hogy egy évvel később követte fiát. Másik fiúgyermeke, ifjabb Kóczé Antal (1895–1959) szintén neves prímássá lett. Bécsben hunyt el váratlanul 64 esztendős korában, majd hamvait 1961-ben, kívánságának megfelelően hazahozatták Magyarországra, s így lett végső nyughelye a Fiumei úti Sírkertben.
A fiatalabb gyermek, Lajos is szép reménységű cigány-muzsikusként volt ismert, Németországban, Berlinben hunyt el, majd hamvait hazaszállították, s itthon temették el.
A
házaspárnak két leánygyermeke is született, Róluk nincsenek
további információim.
Idősebb
Kóczé Antal temetésén legjobb barátja, 36. Rácz Laci játszotta
a búcsúmuzsikát, s vele együtt 399 cigányzenész…:
("Pesti
Hirlap", 1926. október 9., 48. évfolyam, 230. szám)
"Ott
voltak mind egy szálig a cigányprímások, valamennyi
cigányzenekar, s megrendítően szép volt, amikor négyszáz
hegedűn sírt fel a »Lehullott a rezgő nyárfa...« gyönyörű
melódiája."
("Uj Barázda", 1926. október 12., 8.
évfolyam, 231. szám)
– s zenész társain és családtagjain kívül tisztelőinek hatalmas tömege kísérte Őt utolsó útjára.
Idősebb
Kóczé Antal (és családja) síremlékének pontos helye:
Budapest,
Fiumei úti Sírkert
Parcella, szakasz, sor, sír:
11, N/A,
10, 5
(A sírhely és síremléke 2007 óta védetté nyilvánított.)
A FOTÓK FORRÁSAI:
– Az első (1.) kép: Idősebb Kóczé Antal cigányprímás
A fotó készítője: Ismeretlen
A kép forrásai:
a) Wikipedia:
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3cz%C3%A9_Antal#/media/F%C3%A1jl:Id.K%C3%B3cz%C3%A9_Antal.jpg
b) Markó Miklós: A Régi mulató Magyarország – Kiadta: Markó Miklós, Budapest, 1927
– A második (2.) kép: Idősebb
Kóczé Antal cigányprímás
Szerkesztett kép: az első (1.) fotó AI által élesített változata
A fotó készítője: Ismeretlen
A kép forrásai:
a) Wikipedia:
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3cz%C3%A9_Antal#/media/F%C3%A1jl:Id.K%C3%B3cz%C3%A9_Antal.jpg
b)
Markó
Miklós: A Régi mulató Magyarország – Kiadta:
Markó Miklós, Budapest, 1927
– A harmadik (3.) kép: Korabeli hirdetés
A fotó készítője: Ismeretlen
A
kép forrása:
Korabeli
hirdetés – "Ujság", 1925. december 6., 1. évfolyam, 124. szám
– A negyedik (4.) kép: Idősebb Kóczé Antal cigányprímás
A kép készítője: Ismeretlen
A
kép forrásai:
a) Országos
Széchenyi Könyvtár – Digitális Képarchívum
DKA-067337
"A Népszinházban tartott versenyen aranyérmet nyert cigányprímások"
https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=067337
b) "A Népszinházban tartott versenyen aranyérmet nyert
cigányprímások" (Fotó Róluk / köztük: Kóczé Antalról
készült fotó) – "Vasárnapi Ujság", 1903. október 4., 50. évfolyam, 40.
szám
– A síremlékről készült fotók: saját készítésű képek
AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:
– Magyar
Életrajzi Lexikon 1000–1990 (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) / elektronikus változat –
"Kóczé Antal" szócikk:
https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08158.htm
– Wikipedia
– "Kóczé Antal" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3cz%C3%A9_Antal
– Szabolcsi
Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. –
Zeneműkiadó Vállalat,
Budapest, 1965
(elektronikus változat –
www.arcanum.hu)
– Anonim: "A gyulai Rákóczi ünnepély" – "Békésmegyei Közlöny", 1903. október 11., 30. évfolyam, 82. szám
– Wikipedia
– "Pau
Carles Salvador Casals i Defilló
/ Pablo Casals" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pau_Casals
– Nemzeti
Archívum: "Komolyzene
–
Pablo Casals spanyol gordonkaművész" adatlap:
https://nemzetiarchivum.hu/photobank/item/FOTO-6b7eaaeed190443eacc37ce4ecda7858
– Anonim: Rövid hír ifjabb Kóczé Antal hamvainak hazahozataláról – "Pest Megyei Hirlap", 1961. július 12., 5. évfolyam, 162. szám
– (szj): "Kóczé Antal meghalt" – "Magyarság", 1926. október 9., 7. évfolyam, 229. szám
– Anonim: "Meghalt a »legnagyobb cigány« – Kóczé Antalt elsiratják egykori pályatársai" – "Pesti Napló", 1926. október 9., 77. évfolyam, 229. szám
– Ormos László: "Öreg Kóczé Antal elsiratja halott fiát." – "Ujság", 1925. szeptember 5., 1. évfolyam, 46. szám
– Anonim: "Ma meghalt idősebb Kóczé Antal" – "Esti Kurir", 1926. október 9., 4. évfolyam, 231. szám
– Anonim: "Kóczé Antal elment a fia után" – "Magyarország", 1926. október 9., 33. évfolyam, 229. szám
– Anonim: "Hires cigányprimás halála" – "Pécsi Napló", 1926. október 9., 35. évfolyam, 229. szám
– Anonim: "Meghalt öreg Kóczé Antal" – "Pesti Hirlap", 1926. október 9., 48. évfolyam, 230. szám
– Anonim: "Kóczé Antal cigányprímás meghalt" – "Miskolci Magyar Jövő", 1926. október 9., 8. évfolyam, 229. szám
– Anonim: "Kóczé Antal" – "Nemzeti Ujság", 1926. október 9., 8. évfolyam, 229. szám
– Anonim: "Meghalt öreg Kóczé Antal" – "Uj Barázda", 1926. október 9., 8. évfolyam, 229. szám
– Anonim: "Négyszáz hegedü siratta el Kóczé Antalt" – "Uj Barázda", 1926. október 12., 8. évfolyam, 231. szám
–
Anonim: "Kóczé Antal temetése"
– "Ujság",
1926. október 12.,
2. évfolyam,
231. szám
A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉKE ADATAINAK FORRÁSA:
– Nemzeti
Örökség Intézete –
"Kóczé Antal" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/kocze-antal-kocze-antal