Ifj. Lendvay Mártonné Fáncsy Ilka - színésznő

Ifj. Lendvay Mártonné Fáncsy Ilka (Pest, 1842. január 1. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. november 22.) színésznő síremléke a Fiumei úti Sírkertben.

Édesapja Fáncsy Lajos (1809–1854) színművész, rendező, író, költő, publicista, műfordító, direktor, főrendező. 


(Az alább látható fotók közül az 1. és a 3. 1904-ben, a "Vasárnapi Ujság"-ban megjelent kép, a 2. és a 4. képek pedig azok AI által korrigált változata.) 

"LENDVAYNÉ FÁNCSY ILKA
1842–1904

Az a művésznő, akit csütörtök délután kisértek a Nemzeti Szinház előcsarnokából a kerepesi-úti temetőbe, a régi jeles magyar szinésznemzedék egyik utolsó nőtagja volt. Lendvayné Fáncsy Ilkával hires szinész-dinasztia utolsó sarja szállt a sírba. Édesatyja a nagy Fáncsy Lajos, apósa idősb Lendvay Márton, anyósa Lendvay-Latkóczyné – az ünnepelt Hivatal Anikó – és férje ifjabb Lendvay Márton, szinészetünknek büszkeségei voltak.

Amikor Lendvayné 1857-ben először játszotta Shakespeare Juliáját a nemzet első szinpadán, atyja ugyan már öt év óta halott volt, de művész férjének művész szülői még teljes hatalmuk élvezetében éltek és a szép fiatal családtagot, akit a közönség és sajtó egyaránt nagy lelkesedéssel üdvözölt, oltalmukba fogadták.

Idősb Lendvay 1858-ban halt meg, fia 1875. julius 12-ikén hagyta özvegyen fiatal nejét, Lendvay-Latkóczyné is korán visszavonult a szinpadtól és Lendvayné Fáncsy Ilka a nevezetes családból egyedül maradt a szinpadon.

Sokat játszott, a naiva szerepkörtől a legerősebb drámai alakításokig, a modern és klasszikus szinműirodalom majd minden műsordarabjában. A Nemzeti Szinház évkönyvei sok sikerét jegyezték föl, különösen amíg az újabb irodalmi áramlatok nem rontották le a régi romantikus iskola népszerűségét.

Lendvayné ebben az iskolában nőtt fel, ebben aratta legfényesebb sikereit s nem tudott azzal szakítani. Voltak újabban is művészi alakításai, például a "Napamasszony"-ban, az "Ahol unatkoznak"-ban, a "Fedorá"-ban mint báróné, "Az egér"-ben Moissandné, "Constantin abbé"-ban, a "Pry Pál" gazdasszonya… hogy nehányat említsünk. De ez mégse volt az ő világa. Érezte ő ezt nagyon fájdalmasan és éreztették is vele.

Mindamellett, ha nem is volt világraszóló tünemény, tehetségét, izlését, ffinom előkelőségét, kiváló műveltségét – amely tulajdonságok minden szereplésében megnyilatkoztak – igazságtalanság nélkül eltagadni nem lehet.

A szinpadon már régebben mások léptek örökébe, hiszen e földön senki se pótolhatatlan, de akik az életben ismerték, tisztelettel és megbecsüléssel fogják emlegetni nevét, és szerető kegyelettel őrzik meg emlékét" – szól a művésznőről a "Vasárnapi Ujság" 1904 novemberében. 
(K–y E.: "Lendvayné Fáncsy Ilka"– "Vasárnapi Ujság", 1904., november 27., 51. évfolyam, 48. szám)

Az "Uj Idők" korabeli lapjain pedig a következőképpen emlékeznek Lendvayné Fáncsy Ilkára, aki évtizedeken át a nemzet első színpadán szórakoztatta a közönséget:

"Nem tartozott az ünnepeltek közé, bár a negyvenöt év alatt, amit a Nemzeti Színház kötelékében töltött, sok elismerésnek, dicséretnek volt részese. A név, amelyet viselt, híresebb volt, mint pályája. Akárha férje, akárha apja nevét vesszük. Férje ifj. Lendvay Márton, a nagy Lendvaynak volt a fia. A Lendvay-név a magyar színművészet rövid, alig másfél százados történetében arisztokratikus hangzású. Ehhez a névhez fűződnek a legnagyobb sikerek s a legszebb tradíciók. A Fáncsy-nevet is nem közönséges nimbusz környékezte néhány évtizeden át. Lendvayné édesatyja a legkiválóbb magyar szinészek egyike volt, aki mint igazgató, titkár és rendező öregbítette a Nemzeti Színház dicsőségét.

Leánya, Ilka, alig volt tizenöt éves, amikor a színpadra lépett. Az ország legelső színpadára, a játékrend legkövetelőbb szerepében, Juliában, Shakespeare "Rómeó és Juliá"-jában.

Negyvenöt évvel ezelőtt hallotta az első tapsokat s azóta százszor és százszor csengett fülébe mámorító emléke.

Csak néhány hónapja, hogy betegsége a színpadról leszorította, s csak órákkal halála előtt vonult vissza végleg a színpadtól. A halál hirtelen, váratlanul rohanta meg. Senki sem hitte volna, hogy az az erőteljes, érdekes arcú asszony, aki utóbb komikai szerepekben is csupa élet és derű volt, oly hirtelen letűnjék az élet színpadáról.

A Nemzeti Színház tagjai mély megdöbbenéssel fogadták a lesújtó gyászhírt. Azok között, akik a játékrend művészi testében osztozkodtak, Lendvayné volt kor szerint a legidősebb. Azok, akik vele együtt kezdték, alig van egy-kettő. De a későbbi ivadék is látta őt dicsőségének fényében, s látta végigmenni azon a kálvárián, amit a haladó kor mér azokra a szinésznőkre, akik fiatalságuk múltával a deszkákon maradnak.

Lendvayné ezt a kálváriát sugárzó életkedvvel s fizikai erejének alig észrevehető hanyatlásával járta meg. Hangja, amely a héten örökre elnémult, ércesen csengett. Élettörténete egyszerű, néhány szó híven adja vissza. A színpadon született s úgy járta végig az életet, hogy a színházból haza, hazulról a színházba ment. Ez minden.

De a szinészek, akik oly őszintén, oly mélyen gyászolják, egyebet is tudnak. Tudják, hogy a hajdani híres szépség, a talentumos művésznő a leggyöngédebb rokon volt. Egyik hugát, aki súlyos idegbajban szenvedett, évekig ápolta oly odaadó gonddal, amely mindenkit tisztelettel töltött el iránta. Ami ezenfelül maradt idejéből, pénzéből, azt a többi rokonoknak juttatta.

Azok a könnyek, amely temetésén a kollégák szempilláin megrezdült, azt a nőt siratták, aki a színpadon s a színpadon kívül egyaránt teljesíteni tudta a legsúlyosabb kötelességet."
(Z. M.: "Lendvayné Fáncsy Ilka" – "Uj Idők", 1904. november 27., 10. évfolyam, 48. szám)

Síremléke pontos helye: 

Budapest, Fiumei úti Sírkert
Parcella, szakasz, sor, sír:
34/1-2-32

A FOTÓK FORRÁSAI:

– Az első (1.) kép: Lendvayné Fáncsy Ilka

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
K–y E.: "Lendvayné Fáncsy Ilka" – "Vasárnapi Ujság", 1904., november 27., 51. évfolyam, 48. szám

– A második (2.) kép: Lendvayné Fáncsy Ilka

Az első (1.) kép AI által korrigált változata
A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
K–y E.: "Lendvayné Fáncsy Ilka" – "Vasárnapi Ujság", 1904., november 27., 51. évfolyam, 48. szám

– A harmadik (3.) kép: Lendvayné Fáncsy Ilka mint Julia, a "Romeó és Juliá"-ban

A kép alkotója: Barabás Miklós
A kép alkotásának időpontja: 1857
Technika: rajz

A kép forrása:
K–y E.: "Lendvayné Fáncsy Ilka" – "Vasárnapi Ujság", 1904., november 27., 51. évfolyam, 48. szám

– A negyedik (4.) kép: Lendvayné Fáncsy Ilka mint Julia, a "Romeó és Juliá"-ban

A harmadik (3.) kép AI által korrigált változata
A kép alkotója: Barabás Miklós
A kép alkotásának időpontja: 1857
Technika: rajz

A kép forrása:
K–y E.: "Lendvayné Fáncsy Ilka" – "Vasárnapi Ujság", 1904., november 27., 51. évfolyam, 48. szám

– Az ötödik (5.) kép: Lendvayné Fáncsy Ilka körülbelül 30 esztendősen

A fotó készítője: Ellinger Ede
A kép a Wikipedián található fotó AI által korrigált változata

A kép forrása:
Wikipedia – "Fáncsy Ilka" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1ncsy_Ilka#/media/F%C3%A1jl:F%C3%A1ncsy_Ilka-1.jpg   

– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók

AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:

– Nemzeti Névtér – "Ifj. Lendvay Mártonné Fáncsy Ilka" szócikk:
https://magyarnemzetinevter.hu/szemelyi-nevter/?id=666570&date=2026-01-01   

– Petőfi Irodalmi Múzeum – Névtér: "Fáncsy Ilka":
https://opac-nevter.pim.hu/results/-/results/0d897514-a86a-4c70-a851-d67bf12562a2/solr#/displayResult    

– Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) – "Ifj. Lendvay Mártonné Fáncsy Ilka" szócikk: 
https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04068.htm  

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Fáncsy Ilka" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz07/29.html  

– K–y E.: "Lendvayné Fáncsy Ilka" – "Vasárnapi Ujság", 1904., november 27., 51. évfolyam, 48. szám

– Z. M.: "Lendvayné Fáncsy Ilka" – "Uj Idők", 1904. november 27., 10. évfolyam, 48. szám

A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉK ADATAINAK FORRÁSAI:

– Tóth Vilmos: "A Kerepesi úti temető 1999-ben / A Kerepesi úti temető. II." – Budapesti Negyed 25. (1999. ősz), 7. évfolyam, 3. szám:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?query=F%C3%A1ncsy%20Ilka&pg=227&layout=s   

– Wikipedia – "Fáncsy Ilka" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1ncsy_Ilka