Ifjabb Kóczé Antal - cigányprímás
Ifjabb Kóczé Antal (?, 1895 –
Bécs, 1959) cigányprímás síremléke a Fiumei úti
Sírkertben látogatható.
1959-ben a Bécsi Központi Temetőben, a Zentralfriedhof-ban temették el, majd 1961-ben, kívánságának megfelelően, hamvait hazahozatták Magyarországra. Ezt követően lett végső nyughelye a Fiumei úti Sírkertben.
Vele egyazon sírban nyugszik édesapja, idősebb Kóczé Antal (1872–1926) cigányprímás, édesanyja, özvegy Kóczé Antalné (1881–1943), és bátyja, Kóczé Lajos (1900–1925), aki nagyon fiatalon zárta le életét.
Bátyján kívül két lánytestvére volt, Róluk nincsenek további információim.
(A síremlékről készült fotók és a síremlék pontos helye a szócikk végén találhatók.)
"Az elmúlt héten, hosszú
szenvedés után csendesen elhunyt Bécsben Kóczé Antal, egyike az
utolsó nagy cigányprímásoknak. Fiatalabb korában zenekara élén
bejárta az egész világot, majd Bécsben telepedett le. Hosszabb
időt töltött Magyarországon is, a Stefánia úton volt elegánsan
berendezett villája. Nagy vagyonának jelentős részét nemes
szenvedélyének: a képgyűjtésnek áldozta. Kevesen ismerték és
szerették annyira a képeket, mint ő; lakása valóságos
képkiállítás volt.
1946-ban
újra Bécsbe költözött, és a belváros egyik
mellékutcájában finom kis bárt nyitott, ahol a világ minden
részéből felkeresték a hegedűvirtuózt, a »cigányok
királyát«,
ahogyan külföldi barátai nevezték" – írja Róla a
"Californiai Magyarság" 1959 novemberében, a Róla szóló
nekrológban.
("Californiai
Magyarság",
1959. november
13.,
37. évfolyam,
46. szám)
Majd 1961 júliusában a következő sorok olvashatók a "Magyar Híradó" hasábjain:
"Két esztendővel ezelőtt hunyt el Bécsben ifj. Kóczé Antal, a neves cigányprímás és ismert műgyűjtő. Utolsó kívánsága volt, hogy magyar földben pihenhessen. Az ideiglenes bécsi temetés után most teljesült Kóczé Antal óhaja: földi maradványait hazaszállították és a Kerepesi temetőben, a Kóczé-dinasztia megalapítója, a legidősebb Kóczé Antal, világhírű magyar prímás mellé helyezték örök nyugalomra.
A
temetésen tízezrek vettek részt. A legismertebb budapesti
cigányprímások: Pertis Jenő, Rácz Béla, Suki Tóni,
Berkes Bandi, Járóka Sándor hegedűjén hangzott fel a »Lehullott
a rezgő nyárfa…«
fájdalmas szép dallama, amely minden halott prímást elkísér
utolsó útjára."
("Magyar
Híradó" [Wien], 1961., július 22., 5. évfolyam, 29. szám)
Alább
meghallgatható egy különlegesen szép nótacsokor, ifjabb
Kóczé Antal és zenekara előadásában:
És
egy nóta, szintén ifjabb Kóczé Antal és zenekara által
előadva – a
címe: "Magyarischer Tanz" ("Magyar Tánc"):
Ifjabb Kóczé Antal (és családja) síremlékének pontos helye:
Budapest, Fiumei úti
Sírkert
Parcella, szakasz, sor,
sír:
11, N/A, 10, 5
(A sírhely és síremléke 2007 óta védetté nyilvánított.)
A FOTÓK FORRÁSAI:
– Az első (1.) kép: "Kóczé Antal vezeti a száz szál cigányt"
A fotó készítője: Forrás képszolgálat – Rózsa felvétele
A
kép forrása:
Vajda
István: "100 szál cigány hegedűjének zokogása temette Pertis
Palit" –
"Szivárvány", 1947. június 21., 2. évfolyam, 25. szám
– A második (2.) kép: "Kóczé Antal vezeti a száz szál cigányt"
A fotó készítője: Forrás képszolgálat – Rózsa felvétele
A
kép forrása:
Vajda
István: "100 szál cigány hegedűjének zokogása temette Pertis
Palit" –
"Szivárvány", 1947. június 21., 2. évfolyam, 25. szám
– A harmadik (3.) kép: "Kóczé Antal vezeti a száz szál cigányt"
Szerkesztett kép: A második (2.) kép AI által élesített változata
A fotó készítője: Forrás képszolgálat – Rózsa felvétele
A
kép forrása:
Vajda
István: "100 szál cigány hegedűjének zokogása temette Pertis
Palit" –
"Szivárvány", 1947. június 21., 2. évfolyam, 25. szám
– A negyedik (4.) kép: "Kóczé Antal vezeti a száz szál cigányt"
Szerkesztett kép: Az első (1.) kép AI által élesített változata
A fotó készítője: Forrás képszolgálat – Rózsa felvétele
A
kép forrása:
Vajda
István: "100 szál cigány hegedűjének zokogása temette Pertis
Palit" –
"Szivárvány", 1947. június 21., 2. évfolyam, 25. szám
– A
síremlékről készült képek: saját
készítésű fotók
AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:
– (már): "Meghalt Kóczé Antal" – "Magyar Híradó" (Wien), 1959. október 17., 3. évfolyam, 41. szám
– Anonim: "Meghalt a cigányok királya: Kóczé Antal" – "Californiai Magyarság", 1959. november 13., 37. évfolyam, 46. szám
–
Anonim:
"Lehullott a rezgőnyárfa…" –
"Magyar Híradó (Wien), 1961., július 22., 5.
évfolyam, 29. szám
A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉKE ADATAINAK FORRÁSA:
– Nemzeti
Örökség Intézete – "Kóczé Antal"
szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/kocze-antal-kocze-antal
