Medgyaszay Vilma - színésznő

Medgyaszay Vilma (Arad, 1885. május 3. – Budapest, 1972. április 5.) színésznő, a magyar sanzonéneklés megteremtőjének síremléke a Fiumei úti Sírkertben látogatható.

(A síremlékről készült fotók és a sír pontos helye a szócikk végén találhatók.)

Medgyaszay Vilma Stand Vilma néven látta meg a napvilágot. Színészcsalád leszármazottja: anyai nagyapja Medgyaszay Adolf (1825–1895) énekes (basszbariton), édesanyja Medgyaszay Ilka (1851–1890) opera-énekesnő (szoprán), valamint egyik felmenője a feledhetetlen Megyeri Károly (1799–1842) színész, drámaíró- és fordító.

Az ifjú Vilma elvégezte a Vígszínház színi iskoláját, ezt követően 1903. július 20-án Bisson "Úfundlandi" című énekes bohózatában lépett színre a Krecsányi Ignác vezette Fővárosi Nyári Színkör (a korábban, illetve későbbiekben szintén Budai Színkör néven működő teátrum) színpadán, Clemence szerepét formálva.

1904 novemberében a Király Színház szerződtetett tagjává lett, ahol a "János vitéz" című daljáték Iluskájának szerepe repítette őt az országos hírnévig. (A darab bemutatójának dátuma: 1904. november 18.)

1907 augusztusától a Modern Színpad tagjai között találjuk, ahol további élete elválaszthatatlan részévé válik a sanzon műfaja, amelyben a későbbiekben is jelentőset alkot. (Az 1908-as esztendőben Nagy Endre átveszi a kabaré vezetését, és Modern Színpad Kabaré néven működteti tovább – Vilma pályafutása így ezen intézményben folytatódik.)

"Ebben a kabaréban nőtte ki magát a legfinomabb magyar dalénekesnővé. Sanzonjainak szövegét, a legszebb magyar sanzonokat részére Heltai Jenő, Szép Ernő, Balassa Emil és Emőd Tamás írták" – olvasható a Schöpflin Aladár szerkesztette lexikonban róla.

"A Modern Színpad Kabaréban (1907) már az első hónapokban kialakult a magyar kabaré sajátos arculata. A műsor szerkezete a berlini mintát követte, de a jelenetek, monológok, versek mellett fontos helyet kapott a francia kabarétól örökölt sanzon is. Ez persze csak úgy vált lehetővé, hogy akadt egy kiváló képességű színésznő, aki a magyar sanzont a színpadon életre tudta kelteni: Medgyaszay Vilma. Valódi műfaja lett a dal, a kicsit pajzán, kicsit szentimentális, de mindig ízléses, finom sanzon, amelyet leheletszerű finomsággal és drámai erővel adott elő. Szépsége, kellemes hangja, muzikalitása, temperamentuma, színészi tehetsége hozzájárult nagy sikeréhez és a sanzon országos népszerűségéhez is" – írja Alpár Ágnes "A cabaret" ("A Fővárosi kabarék műsora 1901–1944") című kötetében. 

1909 októberében Medgyaszay Vilma visszatér a Király Színházba, ahová 5 esztendőre szól a szerződése. Ez idő alatt mind a Magyar Színház, mind a bécsi Theater an der Wien közönsége élvezheti vendégjátékát, majd 1913 nyarán kivásárolja a Modern Színpad Kabaré bérleti jogát, s 1913. augusztus 29-én megnyitja a helyiségben a Medgyaszay Kabarét, amelynek 1913-tól két évadon keresztül lesz a vezetője. (Nagy Endre így elesik a további működtetői jogoktól, s külföldre távozik – Párizsba utazik, hogy írói munkásságának folytatásához újabb élményeket szerezhessen.)

Medgyaszay Vilma később Medgyaszay Színház néven alapít önálló színházat, amelyet 1918. december 17-én nyit meg, ezen vállalkozása azonban csak rövid ideig működik.

Színházát az 1919-es forradalom idején bérbe adja, s ő maga külföldre utazik. A következő négy esztendőben bejárja Európát, magyar, francia és német dalokat előadva. 1924-ben tér haza, s a Teréz körúti Színpad vendégművészeként látható ismét hazai színpadon. 1927 májusától a Király Színház tagja, majd ugyanez év szeptemberétől az Andrássy úti Színházban lép színre, s szintén ebben az esztendőben a Zeneakadémián ad emlékezetes dalestet.

1928-ban a Fővárosi Operettszínház színpadán is láthatja játékát a színházkedvelő közönség, majd 1929-ben ismét az Andrássy úti Színházban találjuk, valamint közreműködőként His Master's Voice hanglemezre rögzítik énekét, amelynek felvételein Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László népdalfeldolgozásai hallhatók.

Ezt követően 1930-ban Berlinben és más német városokban szórakoztatja a nagyérdeműt vendégszereplőként. 1945 és 1948 között egy újabb, kevéssé sikeres színházvezetői kísérletet tesz; majd a Vígszínház, később pedig a Vidám Színpad szerződött tagjaként játszik, végül az 1955-ös esztendőben nyugdíjba vonul.

"– Drámai színésznőnek készültem, de az élet keresztülhúzta ezt a tervemet. Temesvárott kezdtem, aztán hamarosan Pestre szerződtettek a Király Színházba, a »János vitéz« Iluska szerepére. Évekig játszottam operett-szerepeket, felléptem a Magyar Színházban, a Nemzetiben Schnitzler »Szerelmeskedés« című drámájában. Végül a dal hódított el – a kabaré" – meséli az "Élet és Irodalom" munkatársának.

"Évtizedeken át volt ünnepelt és körülrajongott dalművésze Medgyaszay Vilma a fővárosi kabaré-színpadoknak. Együtt dolgozott Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Nagy Endrével. Neki ajánlotta megzenésített verseit Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi, Gábor Andor, Somlyó Zoltán, Emőd Tamás, Szép Ernő. Egyetlen műsorából sem hiányozhattak Ady megzenésített szerelmes versei. A kabarénak és a művésznőnek nagy érdemei vannak abban, hogy Ady nevét oly sokan megismerték.

– A húszas évek végén külföldön szerepeltem. Németül és franciául énekeltem a magyar chansonokat Németország szinte minden nagyobb városában. Svájcban, Norvégiában. Hány szerződést kínáltak fel nekem! De a szívem csak visszahúzott Budapestre. Egy évig tanulmányoztam Bartók és Kodály művészetét, míg műveikből önálló koncertre vállalkoztam. Bartók gyakran kísérte énekemet zongorán, szerencsére néhány dalt megörökített a hanglemez. Kodály nekem ajánlotta »Kádár Kata« balladáját.

Sok szép, sikeres estre emlékezik a művésznő, s kazettájából előkerülnek a sikereket megörökített fényképek. …"
("Élet és Irodalom", 1958. március 14., 2. évfolyam, 11. szám)

Medgyaszay Vilma páratlan dal-előadását az alábbi felvételek által is megcsodálhatjuk: 

A művésznő sírjának pontos helye: 

Budapest, Fiumei úti Sírkert 
Parcella, szakasz, sor, sír:
34/1, N/A, 1, 35

(A sírhely és síremléke 2001 óta védetté nyilvánított.)  

Medgyaszay Vilmával egyazon sírban nyugszik férje, Horvát Henrik (Kolozsvár, 1877. [1883.?] február 11. – Budapest, 1947. július 21.) műfordító, könyvtáros. 

A sírszobor alkotója Kunvári Lilla (1892–1984) szobrászművész, aki 1952-ben, vagyis még Medgyaszay Vilma élete során készítette el a síron látható szobrot, amely végül ünnepélyes keretek között, 1974-ben került felavatásra a Medgyaszay-sírnál.

Az alábbi fotón dr. Cenner Mihály (1917–2001) színháztörténész mond beszédet a síremlék-avatón, 1974. november 12-én. 
(Az 5. kép a 6. kép AI által élesített változata.) 

A FOTÓK FORRÁSAI:

– Az első (1.) kép: Medgyaszay Vilma színésznő

A fotó készítője: Ismeretlen
A kép készítésének ideje: 1913

A fotó forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Medgyaszay_Vilma   

https://hu.wikipedia.org/wiki/Medgyaszay_Vilma#/media/F%C3%A1jl:Medgyaszay_Vilma.jpg   

– A második (2.) kép: Medgyaszay Vilma színésznő

A fotó készítője: Ismeretlen
A kép eredetijének jogtulajdonosa: Nemzeti Örökség Intézete

A fotó forrása:

Bodó Péter: "Színház is volt egykor az Osztálysorsjáték Palotában – 105 éve kezdődött a teátrum története az Eskü téren"
(A cikk megjelent: "PestBuda", 2023. február 12.)

https://pestbuda.hu/cikk/20230212_szinhaz_a_szerencsejatek_fellegvaraban_105_eve_indult_medgyaszay_vilma_teatruma     

– A harmadik (3.) kép: Fedák Sári és Medgyaszay Vilma a "János vitéz" című daljáték főszereplőiként

A fotó készítője: Strelisky
A kép készítésének időpontja és helyszíne: 1905, Budapest
A kép: képes levelezőlap (TLM_D_2018.315.1)
Fotótulajdonos / jogkezelő: Tomory Lajos Múzeum – 1181 Budapest, Margó Tivadar utca 116-118.

A fotó forrása:
https://hu.museum-digital.org/object/514784     

– A negyedik (4.) kép: Horvát Henrik, Medgyaszay Vilma férje

A fotó készítője: ismeretlen
A kép készítésének időpontja: 1931

A fotó forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1t_Henrik    

– Az ötödik (5.) kép: Dr. Cenner Mihály színháztörténész beszédet mond a Medgyaszay-síremlék avatóján, 1974. november 12-én

Szerkesztett kép: A hatodik (6.) számú fotó AI által élesített változata
A fotó készítője: Földvári

A kép forrása:
Palotai Erzsi: "Medgyaszay Vilmáról" – "Film Színház Muzsika", 1974. november 23., 18. évfolyam, 47. szám

– A hatodik (6.) kép: Dr. Cenner Mihály színháztörténész beszédet mond a Medgyaszay-síremlék avatóján, 1974. november 12-én

A fotó készítője: Földvári

A kép forrása:
Palotai Erzsi: "Medgyaszay Vilmáról" – "Film Színház Muzsika", 1974. november 23., 18. évfolyam, 47. szám

– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók

AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Medgyaszay Vilma; Stand" szócikk – Az Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában készült / Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:

https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz15/259.html   

– Magyar Életrajzi Lexikon A–Z (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) – "Medgyaszay Vilma" szócikk / elektronikus változat – www.arcanum.com:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/m-76AF9/medgyaszay-vilma-76D1A/  

– Wikipedia – "Medgyaszay Vilma" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Medgyaszay_Vilma     

– Bakk Ágnes: "Medgyaszay Vilma, a színházmenedzser" – Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) honlapja
(A cikk közzétételének időpontja: 2015. május 3.)

https://mandarchiv.hu/cikk/4051/Medgyaszay_Vilma_a_szinhazmenedzser     

– Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő: Schöpflin Aladár) – "Medgyaszay Vilma" szócikk – Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, Budapest, 1929–1931; elektronikus változat – www.arcanum.com:

https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MagyarSzinmuveszetiLexikon_03/?pg=266&layout=s&query=medgyaszay+vilma     

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Medgyaszay Adolf" szócikk – Az Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában készült / Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:

https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz15/256.html   

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Medgyaszay Ilka" szócikk – Az Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában készült / Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:

https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz15/257.html   

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Megyeri Károly; Stand" szócikk – Az Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában készült / Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:

https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz15/272.html   

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Modern Színház Cabaret" szócikk – Az Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában készült / Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:

https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz15/426.html   

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Budai Színkör" szócikk – Az Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában készült / Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:

https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz02/730.html    

– Wikipedia – "Budai Színkör" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_Sz%C3%ADnk%C3%B6r   

– leguan: "Budai Színkör"
(A cikk közzétételének időpontja: 2014. július 14.)

https://egykor.hu/budapest-i--kerulet/budai-szinkor/3952   

– Magyar Színháztörténet II. kötet / 1873–1920 – "Színházi kísérletek 1910–1920 között" című fejezet (Főszerkesztő: Székely György, szerkesztő: Gajdó Tamás) – A Magyar Könyvklub és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadása, Budapest, 2001; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:

https://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/120.html#page650   

– Magyar Színháztörténet II. kötet / 1873–1920 – "Az első fordulat: az »őszirózsás forradalom«" című fejezet (Főszerkesztő: Székely György, szerkesztő: Gajdó Tamás) – A Magyar Könyvklub és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadása, Budapest, 2001; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:

https://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/155.html#page872   

– Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901–1944 (A cabaret) – Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1978 / elektronikus változat –  www.library.hungaricana.hu:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_Sk_1978_Cabaret/?pg=0&layout=s    

– Anonim: (Medgyaszay Vilma kabaréja.) – "Budapesti Hirlap", 1913. augusztus 29., 33. évfolyam, 204. szám

– Katona Éva: "A Kossuth-díjas Medgyaszay Vilmánál" – "Élet és Irodalom", 1958. március 14., 2. évfolyam, 11. szám

– Anonim: (A szinházak hirei.) – "Budapesti Hirlap", 1903. július 19., 23. évfolyam, 196. szám

– Anonim: Színházak aktuális műsora / Fővárosi Nyári Színház – "Pesti Hirlap", 1903. július 20., 25. évfolyam, 196. szám

– Wikipedia – "Horvát Henrik" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1t_Henrik   

– Magyar Életrajzi Lexikon A–Z (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) – "Horváth Henrik" szócikk / elektronikus változat – www.arcanum.com:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/h-75B54/horvath-henrik-75E72/   

A DALOK – VIDEÓK FORRÁSAI:

– Kosztolányi Dezső "Üllői úti fák" című versét, Lányi Ernő által megzenésítve Medgyaszay Vilma adja elő:
https://www.youtube.com/watch?v=IvMWVkwn5bg   

– Bartók Béla: Öt magyar népdal 

Előadja: Medgyaszay Vilma
Zongorán kíséri: Bartók Béla

https://www.youtube.com/watch?v=zXOz_bww_SM   

– Csókold meg édes anyukádat százszor

Lakner Artúr – Zakál Dénes: dal az "Édes mostoha" című színdarabból
Előadja: Medgyaszay Vilma

https://www.youtube.com/watch?v=43aPxJoAAys     

A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉKE ADATAINAK FORRÁSAI:

– Nemzeti Örökség Intézete – "Medgyaszay Vilma (Stand Vilma)" szócikk:
https://www.nekb.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/medgyaszay-vilma-stand-vilma    

– Göröntsér Vera – Köztérkép: Medgyaszay Vilma síremlékéről
https://www.kozterkep.hu/28038/medgyaszay-vilma   

– Wikipedia – "Medgyaszay Vilma sírja":
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Medgyaszay_Vilma_s%C3%ADrja.jpg   

– Wikipedia – "Kunvári Lilla" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kunv%C3%A1ri_Lilla   

– Anonim: "Új szobor" – "Magyar Hirlap", 1974. szeptember 12., 7. évfolyam, 251. szám

– Anonim: "Medgyaszay Vilma síremléke" – "Esti Hirlap", 1974. november 9., 19. évfolyam, 263. szám

– Anonim: "Felavatták Medgyaszay Vilma síremlékét" – "Népszava", 1974_november 13., 102. évfolyam, 265. szám

– Palotai Erzsi: "Medgyaszay Vilmáról" – "Film Színház Muzsika", 1974_november 23., 18. évfolyam, 47. szám

– Dr. Zöld Ferenc: "Emlékezés Medgyaszay Vilmára" – "Amerikai Magyar Népszava", 1975. január 3., 85. évfolyam, 1. szám

– Wikipedia – "Cenner Mihály" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cenner_Mih%C3%A1ly