Móricz Zsigmond - író, újságíró, szerkesztő
Móricz
Zsigmond
(Tiszacsécse
/ Csécse,
Szatmár vármegye, 1879.
június
29. –
Budapest,
1942.
szeptember
5.)
író,
újságíró, szerkesztő, a
20. századi
magyar realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja a
Fiumei úti Sírkertben alussza örök álmát.
(A síremlékről készült fotók és a síremlék pontos helye a szócikk végén találhatók; az író életútjáról a későbbiekben készül hosszabb lélegzetvételű életrajz-összefoglaló.)
Idézzük meg Móricz Zsigmond alakját Féja Géza író kedves-szerető szavaival.
"A halott Móricz Zsigmondra gondolok, nem láttam holttestét és nem is tudom őt holtan elképzelni. Úgy marad emlékezetemben, mint a boldog ember és a népmesét juttatja eszembe, melyben a búzaszem megfeddi a boszorkányt, a gonoszt. Azt mondja a búzaszem a boszorkánynak, hogy őt mélybe vetik, levágják, cséppel verik, megőrölik, megsütik és mégis jó marad, mégis tápláló kenyeret ád az embernek. Ezt mondhatta volna Móricz Zsigmond is, aki harcok, támadások, méltatlan bántások, a kortársak és az utána következő nem egyszer rút hálátlanságai ellenére mosolygott, nyugodt volt és tiszta jó kenyeret adott a lelkünknek. Boldog ember volt, mert jó volt és jót tudott ajándékozni mindenkinek.
Eszembe jut egyik legszebb könyve, a »Boldog ember«, melynek hőse Joó György megszakítatlan monológban adja elő az ő egyszerű, boldog életét. A tiszántúli apró ember beszámol mindennapjairól, munkájáról, vándorlásairól, szerelmeiről és földet, jószágot szerző igyekezetéről. Eseménytelen, szürke életének folyását meséli el és ebből az együgyű népi csörgedezésből éppen olyan művészettel hántja ki Móricz Zsigmond a magyar óparasztság kedélyét, mint a fehér asztal melletti úri szónoklatokból és anekdótákból az úri természetet.
Eszembe jut »A pillangó«, a legszebb magyar idill. A regény két fiatal hőse valóban a magyar nép választottja, legszebb, legemberibb vonásainak viselője. Ami körülöttük él és történik: a szegénység hétköznapja, csúnya, reménytelen élete. Ez az élet azonban mégis választottakat szült, akik kitörnek belőle és szabad, tiszta emberré nőnek. Móricz Zsigmondot sokszor megvádolták, hogy a népnek csupán sötét oldalait ábrázolja. A vádlók, olykor a hű tanítvány álcájába bújva, megfeledkeztek arról, hogy többek között »A pillangót« is megírta és dús termésében minden emberi vonás megkapta a megillető helyet. ..."
("Reggeli
Magyarország",
1942. szeptember 6.,
49. évfolyam,
202. szám)
Móricz Zsigmond síremlékének pontos helye:
Fiumei úti
sírkert, Budapest
Parcella,
szakasz, sor, sír:
34, N/A, 1, 28
(A sírhely és síremléke 2001 óta védetté nyilvánított.)
A
síremlék alkotója Móricz Zsigmond jó barátja, Medgyessy Ferenc (1881–1958) szobrász- és festőművész. Az
emlékmű leleplezésének időpontja: 1952. szeptember 4-e.
A FOTÓK FORRÁSAI:
– Az
első (1.) kép: Móricz Zsigmond 1935-ben
A
fotó készítője: Székely Aladár
A
fotó készítésének időpontja: 1935
A kép forrása:
Wikipedia – "Móricz Zsigmond" szócikk:
– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók
AZ
ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:
– Magyar
Életrajzi Lexikon 1000–1990 (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) –
"Móricz Zsigmond" szócikk /
elektronikus változat – Magyar Elektronikus
Könyvtár:
https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10795.htm
–
Wikipedia – "Móricz Zsigmond"
szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3ricz_Zsigmond
– Féja Géza: "A boldog ember" – "Reggeli Magyarország", 1942. szeptember 6., 49. évfolyam, 202. szám
A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉKE
ADATAINAK FORRÁSAI:
– Nemzeti
Örökség Intézete – "Móricz Zsigmond"
szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/moricz-zsigmond
– Nemzeti
Névtér – "Medgyessy Ferenc"
szócikk:
https://magyarnemzetinevter.hu/szemelyi-nevter/?id=657966&date=2023-11-05
– Asztalos Sándor: "Egy hosszú élet gyönyörű barátsága / Beszélgetés a Móricz Zsigmond-emlékművet készítő Medgyessy Ferenccel" – "Magyar Nemzet", 1952. augusztus 17., 8. évfolyam, 193. szám