Palágyi Lajos - színész, színigazgató

Palágyi Lajos (született: Penyáska Alajos / Baán, Trencsán vármegye, 1876. március 9. – Budapest, 1932. január 4.) színész, színigazgató síremléke a Fiumei úti Sírkertben látogatható.

(A síremlékről készült fotók, valamint a sír pontos helye a szócikk végén találhatók.)

Első hitveseként Hevesi Janka (1863–1937) színésznő-operaénekesnőt tudhatta maga mellett. Második nejévé nagykereki Menszáros Margit (1875–1923) színésznő lett, harmadszorra pedig Greguss Margit (1890–1942) színésznővel lépett frigyre. 

Palágyi Lajos mind színművészként, mint színi direktorként jelentőset alkotott. A korabeli nekrológok szeretettel idézik fel alakját, és emlékeznek meg pályája jelentősebb állomásairól.

A "Pesti Hirlap" 1932. január 5-ei számában a következő sorok olvashatók róla: 

"A mai magyar játékszín egyik legjellegzetesebb alakja, a Nemzeti Színház egyik kiemelkedő művésze, Palágyi Lajos, hétfőn reggel hosszas szenvedés után meghalt.

Palágyi Lajos azok közül a színészek közül való volt, akiket testestül-lelkestül meghódított a színpad varázsa, hogy teljesen más hivatás talajából eredve, végzetesen és véglegesen belegyökeresedjenek a színpadi művészet televényébe. Palágyi Lajos 1876-ban született a Trencsén megyei Baánban. Szülei iparos emberek voltak, akiktől nemcsak a munka szeretetét örökölte, hanem az egyszerű életnek, a földnek azt a szeretetét is, amely egyéniségét annyira jellemezte. Maga is kitanulta az asztalosmesterséget, de azután, mikor már felszabadult asztalossegéd volt, fellépett egy műkedvelői előadáson, olyan sikerrel, hogy elhatározta: a gyalupadot otthagyja a színpadért, az illatos deszkák műhelyvilágát pedig a világot jelentő deszkákért.

Horváth Zoltán színiiskoláját elvégezve, vidéki színtársulatoknál működött, majd 1907-ben, mint Makó Lajos debrecen-szegedi színtársulatának vezető művészét, megválasztották a miskolci színház igazgatójává. Tizenhárom esztendőn át vezette ezt a színházat, melyet csak akkor hagyott el, mikor 1920-ban Szeged színigazgatója lett. Öt év múlva a fővárosba költözött, és 1925. március 2-án, mint a Nemzeti Színház legújabb tagja nagy sikerrel mutatkozott be »A haramiák«-ban. Érdekes, érdes, férfias színészi egyénisége, zengő magyar beszéde csakhamar népszerűvé tette a közönség előtt, és Nemzeti-színházi pályája során egymás után aratta a komoly sikereket.

Főbb szerepei voltak: »Az ember tragédiájá«-ban Lucifer, A »Faust«-ban Mefisztó, »Ocskay brigadéros«, az »Othelló«-ban Jágó, »A vadkacsá«-ban Werle, Fóthy János »Igazgyöngy«-ében Mártonffy professzor, »A híd«-ban József nádor, a »Süt a nap«-ban a tiszteletes…"
("Pesti Hirlap", 1932. január 5., 54. évfolyam, 3. szám)

A "Miskolci Reggeli Hirlap" pedig így búcsúztatja őt:

"Az a szomorú hír, amelyet alább közlünk és amely tudtul adja, hogy Palágyi Lajos, a Nemzeti Színház tagja meghalt, fájdalmasan rezdül végig Miskolcon. Ennek a városnak több mint egy évtizeden át legjellegzetesebb, mondhatni legdédelgetettebb egyénisége volt Palágyi Lajos, akit mint színészt és színigazgatót egyaránt mindenki ismert ebben a városban, a diákgyerekektől a legmagasabb rangú méltóságokig, mert mindegyik élvezte és átélte gyönyörű színpadi alakításainak biztatást, életet, felemelkedést adó művészetét, és mert mindenki lelkesedett, rajongott és melegedett tehetségének ezerszínű tüzénél.

Palágyi Lajos nagy volt mint drámai színész és nagy mint vígjátéki aktor. A miskolciak emlékezetéből még évtizedekig nem fognak kimosódni az általa életre elevenített karakterisztikus színpadi figurák, a Bíboros, az Ördög, a Mandarin, a Tokeramo, Ibsen »Kísértetek«-jének, Herczeg Ferenc »A fekete lovas«-ának főhősei és számtalan más alakítás. Mindig ünnepi estje volt a színháznak, amikor Palágyi Lajos a színpadra lépett, és a közönség minden ilyen alakítás után felgyújtott lélekkel távozott a színházból.

Mint igazgató egyike volt a legkiválóbbaknak, és vezetése alatt a Miskolci Nemzeti Színház fénykorát élte. Néhány évvel Miskolcról való távozása után az ország első színháza is felismerte nagy tehetségét, magához szerződtette. S a Nemzeti Színházban betegsége napjáig mindinkább felfelé ívelt szép karrierje. Őszinte lélekkel állunk most ravatala mellett…"
("Miskolci Reggeli Hirlap", 1932. január 5., 41. évfolyam, 3. szám)

Palágyi Lajos nemcsak Miskolc és Budapest színi életében hagyott mély nyomot, hanem Arad színházkedvelő közönsége is meghatóan emlékezik meg róla:

"… Színészkedése alatt tanácsosa volt az Országos Színészegyesületnek és részt vett annak munkásságában. Négy hónappal ezelőtt vérhasban súlyosan megbetegedett. Állapota több ízben válságosra fordult, de orvosainak gondos ápolása a gyógyulás útjára terelte. Négy nap előtt azonban hirtelen és váratlanul állapotában rosszabbodás állott be, és bár orvosai mindent elkövettek, hogy megmentsék az életnek, ma hajnalban Palágyi Lajos, a magyar színművészet nagy mestere elhunyt.

Betegsége alatt természetesen minden izgalomtól féltették, és így nem mondták meg neki Hegedűs Gyula halálát. Palágyi Lajos több ízben kérette magához az »elnököt«, Hegedűs Gyulát, de különböző ötletes kifogásokkal sikerült elterelni a figyelmét Hegedűsről. Betegágyában egyre a magyar színészet szomorú sorsával foglalkozott és folyvást hajtogatta, hogy valami megoldást szeretne találni, amivel megmentse a haldokló magyar színészetet…

Palágyi Lajos elhunytával a magyar színművészet egyik értékes márványoszlopa dőlt ki ismét, amely Thália magyar templomát fájdalmasan ingatta meg."
("Aradi Közlöny", 1932. január 5., 47. évfolyam, 3. szám) 

1920 áprilisában Szegedre hívták meg, ahol három esztendeig töltötte be a színházi direktori posztot, ezt megelőzően a Miskolci Nemzeti Színházat igazgatta. Ez utóbbi időszakhoz köthető politikai meghurcoltatásának története, amelyről bővebben az alábbi oldalakon olvashatnak:

– Turbucz Péter: "A bebörtönzött színházigazgató: Palágyi Lajos"

https://www.academia.edu/106354856/A_beb%C3%B6rt%C3%B6nz%C3%B6tt_sz%C3%ADnh%C3%A1zigazgat%C3%B3_Pal%C3%A1gyi_Lajos  

– Turbucz Péter: "Palágyi Lajos színházigazgató kommunista izgatási ügye"
https://mnl.gov.hu/mnl/bazml/hirek/palagyi_lajos_szinhazigazgato_kommunista_izgatasi_ugye  

Szegedi direktori működéséről pedig ezen írásban szólnak bővebben:

Anonim: "Palágyi Lajos (1920. szeptember 16. – 1923. július 5.)"
https://virtualis.sk-szeged.hu/szinhaz1883/palagyi_lajos.html  

Síremléke pontos helye:

Budapest, Fiumei úti sírkert
Parcella, szakasz, sor, sír:
34, N/A, 2, 55

(A sírhely és síremléke 2012 óta védett.) 

A FOTÓK FORRÁSAI:

– Az első (1.) kép: Palágyi Lajos Lucifer szerepében

A kép készítője: Ismeretlen
Szerkesztett kép: AI által élesített változat, ezáltal a kép felbontása is jelentősen nagyobb lett, mint az eredetié

A fotó forrásai:

a)  hacsa: "Ide nekem a bőrlabdát is! I. / A Színészek-Újságírók Rangadó (SZÚR) története I. rész"

https://arcanum.blog.hu/2020/11/03/a_legprofibb_amatorok_503  

b)  Sas György: "Greguss Zoltán albumából 2." – "Film Színház Muzsika", 1984. augusztus 25., 28. évfolyam, 34. szám

– A második (2.) kép: Palágyi Lajos színész, színigazgató

A kép készítője: Ismeretlen
Szerkesztett kép: AI által élesített változat, ezáltal a kép felbontása is jelentősen nagyobb lett, mint az eredetié

A kép forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pal%C3%A1gyi_Lajos_%28sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz%29#/media/F%C3%A1jl:Pal%C3%A1gyi_Lajos.jpg  

– A harmadik (3.) kép forrása: Palágyi Lajos és Greguss Margit a "Gyengédség" című színdarabban, Szegeden, 1922-ben

A kép készítője: Ismeretlen
Szerkesztett kép: AI által élesített változat, ezáltal a kép felbontása is jelentősen nagyobb lett, mint az eredetié

A fotó forrása:
Sas György: "Greguss Zoltán albumából 2." – "Film Színház Muzsika", 1984. augusztus 25., 28. évfolyam, 34. szám

– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók

AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:

– Wikipedia – "Palágyi Lajos" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pal%C3%A1gyi_Lajos_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)  

– Magyar Életrajzi Lexikon –"Palágyi Lajos" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/p-77238/palagyi-lajos-7726E/  

– Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő: Schöpflin Aladár) – "Palágyi Lajos" szócikk:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30142.htm  

– Anonim: "Palágyi Lajos meghalt" – "Pesti Hirlap", 1932. január 5., 54. évfolyam, 3. szám

– Anonim: "Meghalt Palágyi Lajos" – "Miskolci Reggeli Hirlap", 1932. január 5., 41. évfolyam, 3. szám

– Anonim: "Meghalt Palágyi Lajos, a kiváló magyar karakterszínész" – "Aradi Közlöny", 1932. január 5., 47. évfolyam, 3. szám

– Anonim: "Az uj háborus bonyodalom" – "Délmagyarország", 1923. szeptember 4., 4. évfolyam, 200. szám

– Anonim: "Pénteken dönt a rendkívüli közgyűlés a szegedi színház ügyében" – "Világ", 1923. szeptember 6., 14. évfolyam, 200. szám

– Anonim: "A szegedi szinigazgató lemondott" – "Uj Nemzedék", 1924. január 22., 6. évfolyam, 18. szám

– H. K.: "A haramiák / Palágyi Lajos vendég első föllépte a Nemzeti Szinházban" – "Magyarság", 1925. március 3., 6. évfolyam, 50. szám

– Turbucz Péter: "A bebörtönzött színházigazgató: Palágyi Lajos"
https://www.academia.edu/106354856/A_beb%C3%B6rt%C3%B6nz%C3%B6tt_sz%C3%ADnh%C3%A1zigazgat%C3%B3_Pal%C3%A1gyi_Lajos  

– Turbucz Péter: "Palágyi Lajos színházigazgató kommunista izgatási ügye"
https://mnl.gov.hu/mnl/bazml/hirek/palagyi_lajos_szinhazigazgato_kommunista_izgatasi_ugye  

– Anonim: "Palágyi Lajos (1920. szeptember 16. – 1923. július 5.)"
https://virtualis.sk-szeged.hu/szinhaz1883/palagyi_lajos.html   

– Opera Digitár – "Hevesi Janka" keresőszóra kapott találat:
https://digitar.opera.hu/szemely/hevesi-janka/15507/  

– Petőfi Irodalmi Múzeum – "Menszáros Margit" keresőszóra kapott találat:
https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/PIM129537  

– Petőfi Irodalmi Múzeum – "Greguss Margit" keresőszóra kapott találat:
https://opac-nevter.pim.hu/results/-/results/4085f204-deda-438e-afe8-9f7cd9958e72/solr#/displayResult  

A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉKE ADATAINAK FORRÁSAI:

– Nemzeti Örökség Intézete – "Palágyi Lajos" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/palagyi-lajos