Péchy Blanka - színésznő, írónő, a magyar nyelv ápolója
Péchy
Blanka (született
Greiner Blanka; Pécs,
1894. szeptember 21. – Budapest,
1988. július 6.) színésznő,
előadóművész, író, nyelvművelő, a magyar nyelv és szép
beszéd kiemelkedő jelentőségű ápolójának síremléke
a Fiumei úti Sírkertben látogatható.
(A
síremlékről készült fotók és a sír pontos helye a szócikk
végén találhatók.)
Péchy Blanka az 1914-es esztendőben végezte el a Színművészeti Akadémiát, évfolyamtársa volt többek között Bajor Gizi. Ezt követően a Vígszínházhoz szerződött, majd 1916-ban a Magyar Színház, 1927-ben a Belvárosi Színház tagjaként lépett színre.
Jászai
Mari kortársaként a Nagyasszony szívébe fogadta az akkoriban a
színi pályán még kezdő Blankát, s ez a kölcsönösen szeretet-
és tiszteletteljes kapcsolat Jászai Mari haláláig megmaradt. A
későbbiekben Péchy Blanka Jászai Mari emlékének hű őrzőjévé
vált.
Az
ifjú hölgy korán feltűnt versmondó képességével, és ő volt
Ady Endre költészetének egyik első, nagy hatású népszerűsítője.
1928-34 között Bécsben, Max Reinhardt társulatának tagjaként
játszott. 1935-ben hazatért, és a fővárosnak szinte valamennyi
drámai színházában színre lépett.
1945 után a Nemzeti Színház tagjaként alkotott, majd 1948-1951 között a bécsi magyar nagykövetség kulturális attaséja lett, illetve a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója volt. 1952-től a Magyar Néphadsereg Színháza, illetve a Vígszínház tagja. (1951 és 1960 ősze között a korábbi Vígszínház a Magyar Néphadsereg Színháza néven működött, majd az intézmény visszakapta a Vígszínház nevet.)
Péchy Blanka 1962-től a Zeneművészeti Főiskolán a színpadi beszéd tanárává lett. 1964-ben nyugalomba vonult, de fellépéseket továbbra is vállalt. Gyakran szerepelt a rádióban, ahol nyelvművelő sorozatot indított "Beszélni nehéz" címmel, amelyet haláláig vezetett, több mint 300 alkalommal.
1960-ban megalapította a szép magyar beszéd jutalmazására a Kazinczy-díjat a hivatásos előadók számára, valamint a Kazinczy-érmet a diákversenyek győzteseinek.
"Halálom után is szeretném szolgálni anyanyelvemet, mely nekem megélhetést, életemnek tartalmat, szépséget adott, ezért elhatároztam, hogy alapítvány segítségével adok lökést egy folyamatnak, melynek elindítását múlhatatlanul szükségesnek látom […] Sürgősen föl kell ébresztenünk a felelősségteljes érdeklődést az élő beszéd és anyanyelvünk szent ügye iránt" – olvashatók Péchy Blanka szavai a Kazinczy-díj Alapítvány alapítólevelében.
A napjainkban is működő alapítványról bővebb információkat itt találnak:
Péchy Blanka 1986-ban néhai férje, Magyar Lajos emlékére szintén díjat alapított, újságírók számára.
Szépírói
munkássága 1942-ben kezdődött, amikor első novellája megjelent
a "Magyar Nemzet"-ben. A színpadtól való visszavonulása után
elsősorban írói tevékenységet folytatott, s emellett a rádióban
folytatta nyelvművelő sorozatát. 1988. július 6-án sugározta a
televízió a róla készített portréfilmet.
Házastársaiként Magyar Lajos (1891–1940) író-újságírót, majd Relle Pál (1883–1955) újságíró-színházi kritikust tudhatta maga mellett.
Emlékezetét a mai napig őrzik, a Kazinczy-díj Alapítvány az 1994-es esztendőben, Péchy Blanka születésének 100. évfordulóján díjat nevezett el róla, amelyet minden évben kiosztanak az arra érdemesek számára. Valamint Pécsett egy tér viseli Péchy Blanka nevét. Mindezen túl játékfilmekben, tévéfilmekben látható játéka, a kor jelentős színházi alakjai mellett.
Főbb színpadi szerepeiből:
–
Liza
(Tolsztoj: Élő holttest; ez volt bemutatkozó szerepe Reinhardtnál,
a bécsi Josefstädter Theaterben)
–
Redempta
nővér (Molnár Ferenc: Égi és földi szerelem)
–
Nasztya
(Gorkij: Éjjeli menedékhely)
–
Vronszkája
(Tolsztoj-Horvai: Karenina Anna)
–
Davidsonné
(Maugham: Eső)
–
Vera
Mihajlovna (Afinogenov: Kisunokám)
–
Lükeháziné
(Molière: Dandin György)
–
Mama
(Mesterházi Lajos: Pesti emberek)
–
Dolly
(Williams: Orfeusz alászáll)
–
Szofja
Petrovna (Lavrenyov: Leszámolás)
–
Mater
Margherita (Rostand: Cyrano de Bergerac)
–
De
Velmonta hercegnő (Feydeau: Egy hölgy a Maximból)
–
Lehotay
Mária (Karinthy Frigyes: Holnap reggel)
Játékfilmek, amelyekben szerepelt:
–
Apám
kicsi alakja (Öreg Princzné; 1980)
–
Csak
egy telefon (Mariska néni; 1970)
–
A
múmia közbeszól (Takács mama; 1967)
–
Harlekin
és szerelmese (1967)
–
Édes
és keserű (1966)
–
És
akkor a pasas… (A mama; 1966)
–
Fény
a redőny mögött (Torday anyja; 1966)
–
Iszony
(Nagynéni; 1965)
– Megszállottak (1962)
– Fűre lépni szabad (1960)
– Fapados szerelem (1960)
–
Rangon
alul (1960)
–
Alázatosan
jelentem (Id. Benedekné; 1959)
–
A
becsületrombolók (rövid; 1959)
–
Gyalog
a mennyországba (1959)
–
Álmatlan
évek (1959)
–
Éjfélkor
(Ella néni; 1957)
– Mese a 12 találatról (Mama; 1957)
– A 9-es kórterem (Mária, hivatalos beteglátogató; 1955)
–
Pax
vobiscum (1920)
–
Nőstényfarkas
(1919)
TV-filmek,
amelyeket gazdagított színészi játékával:
–
Használt
koporsó (1979)
–
Az
ember melegségre vágyik (Löwenstein anyja, 1973)
–
Irgalom
(Frida néni, 1973)
–
Fájó
kritika (1965)
–
A
pékinas lámpása (von Mölder felesége, 1961)
Írásai / könyvei:
– Jászai Mari (Bp., 1958)–
Regény
(önéletrajz, Bp., 1963)
–
Hanglejtés
és érthetőség (Fónagy Ivánnal, Bp., 1965)
–
Hűséges
hűtlenek (Bulyovszky Lilla életregénye, Bp., 1969)
–
Beszélni
nehéz (esszék, Bp., 1974)
–
Este
a Dunánál (visszaemlékezések, Bp., 1977)
Péchy Blanka síremlékének pontos helye:
Budapest,
Fiumei úti sírkert
Parcella,
szakasz, sor, sír:
42/1, N/A, 1, 14
(A sírhely és síremléke 2001 óta védetté nyilvánított.)
A FOTÓK FORRÁSAI:
– A felső, első (1.) kép: Péchy Blanka színésznő, írónő, a magyar nyelv és szép magyar beszéd ápolója, őrzője
A kép készítője: Ismeretlen
A fotó forrása:
Tóth-Lederhaas
Csongor Attila:
"Évfordulók
/
szeptember"
(A
cikk közzétételének dátuma: nem ismert)
https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/evfordulok-72
– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók
AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:
– Magyar
Életrajzi Lexikon – "Péchy Blanka" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/p-77238/pechy-blanka-greiner-pecsi-773BE/
– Wikipedia
– "Péchy Blanka" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9chy_Blanka
– Magyarságkutató
Intézet / Nagy Dóra: "Péchy Blankára emlékezünk"
(A
cikk közzétételének dátuma:
2020. július 6.):
https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/evfordulok-hu/pechy-blankara-emlekezunk
– Péchy Blanka: "A Kazinczy-versenyek" – "Élet és Irodalom", 1969. május 10., 13. évfolyam, 19. szám
–
A Kazinczy Alapítvány honlapja /
rajta olvashatnak az alapítványról és a Péchy Blanka-díjról:
https://kazinczy-alapitvany.hu/alapitvany/
– Wikipedia
– "Péchy Blanka-díj" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9chy_Blanka-d%C3%ADj
– A
Vígszínház honlapja: "December
havában megnyílik az egykori Vígszínház helyén a Magyar
Néphadsereg Színháza / 1951.
november 2."
https://vigszinhaz.hu/hu/hirek/december-havaban-megnyilik-az-egykori-vigszinhaz-helyen-a-magyar-nephadsereg-szinhaza
– "Hungarian Monitoring", 1960. augusztus 24. / benne: az addigi Magyar Néphadsereg színháza visszakapja régi nevét, és az 1960/61-es évadtól ismét Vígszínházként működik tovább
– Anonim: "A Magyar Néphadsereg Színháza a Vígszínház nevet vette fel" – "Népszabadság", 1960. augusztus 30., 18. évfolyam, 205. szám
– Anonim: "Miért »Vígszínház«?" – "Pesti Műsor", 1960. szeptember 2-8., 9. évfolyam, 36. szám
– Magyar
Életrajzi Lexikon – "Magyar Lajos" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/m-76AF9/magyar-lajos-76B4D/
– Magyar
Életrajzi Lexikon – "Relle
Pál"
szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/r-775E4/relle-pal-7773E/
A SÍREMLÉK ÉS SÍRHELY ADATAINAK FORRÁSAI:
– Nemzeti
Örökség Intézete – "Péchy Blanka" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/pechy-blanka-magyar-lajosne-greiner-blanka