S. Vadnay Vilma - színésznő, népszínműénekes, operettprimadonna

S. Vadnay Vilma (Szepán Vilma / Stépán Vilma Jolánka; Sátoraljaújhely, 1862 áprilisa – Budapest, 1918. június 6., Budapest) színésznő, énekesnő, népszínműénekes, operettprimadonna (koloratúrszoprán) és férje, Somló Sándor (mogyorósi és bánóczi Hlavathy Ödön;Kapos / Nagykapos, 1859. november 19. – Budapest, 1916. szeptember 2.) színész, színházigazgató, színmű-író síremléke a Fiumei úti Sírkertben látogatható.

Velük egy sírban nyugszik a színésznő-énekesnő édesanyja, özvegy Nagyváradi Stépán Józsefné, született Vadnavári Vadnay Klára is (meghalt 1904. január 27-én, Budapesten). 

(A síremlékről készült fotók, valamint a sír pontos helye a szócikk végén találhatók.)

S. Vadnay Vilma családja Brankovics György szerb fejedelemtől származik. Atyja nagyváradi Stépán József, anyja Vadnavári Vadnay Klára.

Vilma Kora gyermekségétől nagy vágyat érzett a színészeti pálya iránt, s midőn tanulmányait Budapesten végezte, többször látta játszani a Népszínházban Blahánét, ki e perctől ideálja lett. Növendéktársainak sokszor dalolgatott, hangja általánosan feltűnt, és egy intézeti vizsga alkalmával Káldy Gyula kiképeztetésére vállalkozott. Egy esztendő múltán pedig, 1880. november 27-én, Rákosi Jenő felléptette a Népszínházban, az "Utszéli grófkisasszony" című operettben, Albina szerepében. 

Pestről vidékre szerződött, előbb Krecsányi Ignáchoz, Arad és Szeged városába, ahol 1884. március 15-én Somló Sándorral házasságra lépett. Mindenkor feltűnt csengő orgánumával, énekhangja pedig a legszebb zenéhez volt hasonló. Népdalait, magyar lelkességgel adta elő és magyar menyecskéi, lányai, a magyar lélek tiszta, hamisítatlan kisugárzásai voltak.

Operettekben, különösen a játékos, hatalmas énekszerepekben, mint "Koldusdiák", "Boccaccio" címszerepei, a "Rip van Winkle" Lisbethje pompás előadásokat nyújtott, és a "Cigánybáró" Szaffijában is remekelt. "Lili" is kedvenc szerepei közé tartozott. Hatalmas, ragyogó drámai szopránjával, fényes drámai tehetségével bármely operának csillaga lehetett volna; de a vidékhez kötötte őt a "legszebb" magyar színész szíve, mely az övével volt egybeforrva, s együtt vándoroltak a hazában mindaddig, amíg férjét a Nemzeti Színház élére nem állították; ekkor a művésznő lemondott a világot jelentő deszkákról.

Vadnay Vilma házastársaként Somló Sándor színész, színházigazgató, színmű-írót tisztelhette.

Somló Sándor édesapja Hlavathy János, a jászói premontrei-rend jószágainak számtartója volt. (Született 1814-ben, meghalt 1887 februárjában, Ungváron.) Iskoláit Ungvárott, Sárospatakon és Budán végezte. Ekkor kedvet kapott a színészethez, és hogy célját elérje: megszökött hazulról, Székesfehérvár felé vette útját, azonban a szigorú apa visszahozatta őt.

1875-ben mégis elindult a művészpályán, és Somló Sándor néven beiratkozott a színészakadémiára, ahol három évet töltött, és már itt feltűnt ideális szép alakjával, csengő hangjával, kiváló szorgalmával és egy – verseskötetével.

1878-ban Beődy Gábor Győrbe szerződtette, ahol három esztendőt töltött, onnan Szegedre, 1887-ben Aradra szerződött, játszott még Sopronban, Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban, Szombathelyen. 

1881. május 27-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, az "Egy szegény ifjú története" című színmű Odiot Maxime-szerepében, majd 1892. május 21-én ismételten vendégszereplőként volt látható az ország első színpadán.

Ezt követően 1893 elején a Nemzeti Színház szerződött tagjává lett, ahol elsősorban hősszerepeket játszott. 1902-től a Nemzeti Színházat igazgatta, majd, s e tevékenységével egyidejűleg – dr. Váradi Antalt követve a direktori székben – 1907 júniusában az Országos Színművészeti Akadémia élére került igazgatóként. 

Somló Sándor 1897-től a Kisfaludy, 1899-től a Petőfi Társaság tagja.

Számos színdarabot írt, ezek közül azonban a színpadon csupán a "Fra Girolamo" ért el sikert.

Leányuk: Somló Sári (1886–1970) szobrászművész, költő, írónő. 

Síremlékük pontos helye:

Fiumei úti sírkert, Budapest
Parcella, szakasz, sor, sír:
20/1, N/A, 1, 58

(A sírhely és síremléke 2004 óta védettnek nyilvánított.)

A FOTÓK FORRÁSAI:

– Az első (1.) kép: S. Vadnay Vilma

A kép készítője: Ismeretlen

A fotó forrása:
"Magyar Géniusz", 1894. május 13., 3. évfolyam, 20. szám

– A második (2.) kép: Somló Sándor 1875-ben

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
Nótin István Facebook-posztja
(A poszt közzétételének időpontja: 2023. november 19.):
https://www.facebook.com/photo/?fbid=2578843655624317&set=pcb.2578841922291157   

– A harmadik (3.) kép: Az ifjú Somló Sándor

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
Nótin István Facebook-posztja
(A poszt közzétételének időpontja: 2023. november 19.):
https://www.facebook.com/photo?fbid=2578842162291133&set=pcb.2578841922291157   

– A negyedik (4.) kép: Somló Sándor

A fotó készítője: Ellinger Ede

A kép forrásai:

Wikipedia:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Soml%C3%B3_S%C3%A1ndor#/media/F%C3%A1jl:Soml%C3%B3_S%C3%A1ndor_1897-23.JPG  

Anonim: "A Kisfaludy-társaság tagjai" – "Vasárnapi Ujság", 1897. június 6., 44. évfolyam, 23. szám

– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók

AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:

– Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő: Schöpflin Aladár) – "Somló Sándor" szócikk:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30904.htm   

– Magyar Színművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) – "Somló Sándor" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/somlo-sandor-hlavathy-odon-77B8D/  

– Nemzeti Névtér – "Somló Sándor / Hlavathy Ödön" szócikk:
https://magyarnemzetinevter.hu/szemelyi-nevter/?id=662876&date=2025-08-12   

– Anonim: "A szinművészeti akadémia új igazgatója" – "Pesti Hirlap", 1907. június 12., 29. évfolyam, 139. szám

– Magyarország cím és tiszti névtára – 1908, 27. évfolyam, 382. oldal

– Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő: Schöpflin Aladár) – "A Nemzeti Színház igazgatói és intendánsai" szócikk:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29706.htm  

– www.szinhaztortenet.hu – a "Fra Girolamo" keresőszóra kapott találatok szerint a darab bemutatójának időpontja: 1895. április 19., Nemzeti Színház

– www.szinhaztortenet.hu – az "Első szerelem" keresőszóra kapott találatok szerint a darab bemutatójának időpontja: 1885. március 29., Nemzeti Színház

– Anonim: "A szombatosok" / Benne a darab preimer-dátuma és helyszíne – "Ország-Világ", 1896. május 31., 17. évfolyam, 22. szám

– Magyar Életrajzi Lexikon – "Somló Sári" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/somlo-sari-77B8E/   

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Vadnay Vilma" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz28/14.html  

– Wikipedia – "Vadnay Vilma" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadnay_Vilma   

A SÍREMLÉK ÉS SÍRHELY ADATAINAK FORRÁSAI:

– Nemzeti Örökség Intézete – "Somló Sándor" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/somlo-sandor-mogyorosi-es-banoczi-hlavathy-odon