Somló Istvánra egyre kevesebben emlékeznek...

Somló Istvánra egyre kevesebben emlékeznek, emlékezhetnek... pedig tudni fontos róla, és felőle...
1923-ban végzett a Színművészeti Akadémián, kezdetben a Renaissance Színházhoz szerződött, majd a Belvárosi Színház tagja volt, 1926-ban lett a Vígszínház tagja. 1928-tól 1931-ig a "Színészújság" és a "Népszava" újságírója volt. 

A második világháború alatt nem játszhatott színpadon. A háború utáni első rendezése Gorkij "Éjjeli menedékhely" című darabja volt. 1948 és 1949 között Tolnay Klárival és Benkő Gyulával a Vígszínház igazgatója lett, az államosításokig. Utána színészként játszhatott a Belvárosi Színházban, a Nemzeti Színházban. 1959 és 1962 között lett ismét a Vígszínház igazgatója. 

1962-ben nyugdíjba vonult. Első filmszerepe az 1935-ben készült "Ez a villa eladó" című filmben, utolsó filmszerepe az 1960-ban készült "Virrad" című filmben volt. Szerepelt rádiójátékokban és rendezett is. Nevéhez fűződik 1925-ben az első Magyarországon elhangzott rádiójáték – P. Geraldy "Szeretni" – rendezése. A képen 1936 januárjában, a "Színházi Élet" címlapján.

Az eredeti poszt közzétételének időpontja: 2020. január 30.
A poszt elérhetősége: https://www.facebook.com/photo/?fbid=3036525159693392&set=gm.2941864662524820   

A fotó forrása: Taki eredeti posztja:
https://www.facebook.com/photo/?fbid=3036525159693392&set=gm.2941864662524820