Somló Sándor - színész, színházigazgató, színmű-író
Somló
Sándor (mogyorósi és bánóczi Hlavathy Ödön; Kapos / Nagykapos,
Ung
vármegye, 1859.
november
19.
–
Budapest,
1916. szeptember 2.)
színész,
színházigazgató, színmű-író,
és felesége, S.
Vadnay
Vilma színésznő (Szepán
Vilma / Stépán Vilma Jolánka; Sátoraljaújhely,
1862. áprilisa – Budapest, 1918. június 6.),
népszínműénekes, operettprimadonna síremléke
a Fiumei úti Sírkertben látogatható.
Velük
egy sírban nyugszik a
színésznő-énekesnő édesanyja, özvegy Nagyváradi Stépán
Józsefné, született Vadnavári
Vadnay Klára
is (meghalt 1904. január 27-én, Budapesten).
(A
síremlékről készült fotók, valamint a sír pontos helye a
szócikk végén találhatók.)
Somló
Sándor édesapja Hlavathy János, a jászói premontrei-rend
jószágainak számtartója volt. (Született 1814-ben, meghalt 1887
februárjában, Ungváron.) Iskoláit Ungvárott, Sárospatakon és
Budán végezte. Ekkor kedvet kapott a színészethez, és hogy
célját elérje: megszökött hazulról, Székesfehérvár felé
vette útját, azonban a szigorú apa visszahozatta őt.
1875-ben
mégis elindult a művészpályán, és Somló Sándor néven
beiratkozott a színészakadémiára, ahol három évet töltött, és
már itt feltűnt ideális szép alakjával, csengő hangjával,
kiváló szorgalmával és egy – verseskötetével.
1878-ban Beődy Gábor Győrbe szerződtette, ahol három esztendőt töltött, onnan Szegedre, 1887-ben Aradra szerződött, játszott még Sopronban, Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban, Szombathelyen.
1881. május 27-én vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, az "Egy szegény ifjú története" című színmű Odiot Maxime-szerepében, majd 1892. május 21-én ismételten vendégszereplőként volt látható az ország első színpadán.
Ezt követően 1893 elején a Nemzeti Színház szerződött tagjává lett, ahol elsősorban hősszerepeket játszott. 1902-től a Nemzeti Színházat igazgatta, majd, s e tevékenységével egyidejűleg – dr. Váradi Antalt követve a direktori székben – 1907 júniusában az Országos Színművészeti Akadémia élére került igazgatóként.
Somló Sándor 1897-től a Kisfaludy, 1899-től a Petőfi Társaság tagja.
Számos színdarabot írt, ezek közül azonban a színpadon csupán a "Fra Girolamo" ért el jelentősebb sikert.
Főbb
műveiből:
"Első
szerelem" (vígjáték; bemutató:
1885.
március 29., Nemzeti Színház)
"Ovid"
(vígjáték)
"Fra
Girolamo" (tragédia;
bemutató:
1895.
április
19., Nemzeti Színház)
"A
szombatosok" (bemutató:
1896.
május 24., "deési színház")
"Lélekvásár"
Somló
István házastársaként Vadnay
Vilma színésznő,
népszínműénekes, operettprimadonnát
(koloratúrszoprán)
tisztelhette.
S.
Vadnay Vilma családja Brankovics György szerb fejedelemtől
származik. Atyja nagyváradi Stépán József, anyja Vadnavári
Vadnay Klára.
Vilma Kora gyermekségétől nagy vágyat érzett a színészeti pálya iránt, s midőn tanulmányait Budapesten végezte, többször látta játszani a Népszínházban Blahánét, ki e perctől ideálja lett. Növendéktársainak sokszor dalolgatott, hangja általánosan feltűnt, és egy intézeti vizsga alkalmával Káldy Gyula kiképeztetésére vállalkozott. Egy esztendő múltán pedig, 1880. november 27-én, Rákosi Jenő felléptette a Népszínházban, az "Utszéli grófkisasszony" című operettben, Albina szerepében.
Pestről vidékre szerződött, előbb Krecsányi Ignáchoz, Arad és Szeged városába, ahol 1884. március 15-én Somló Sándorral házasságra lépett. Mindenkor feltűnt csengő orgánumával, énekhangja pedig a legszebb zenéhez volt hasonló. Népdalait, magyar lelkességgel adta elő és magyar menyecskéi, lányai, a magyar lélek tiszta, hamisítatlan kisugárzásai voltak.
Operettekben, különösen a játékos, hatalmas énekszerepekben, mint "Koldusdiák", "Boccaccio" címszerepei, a "Rip van Winkle" Lisbethje pompás előadásokat nyújtott, és a "Cigánybáró" Szaffijában is remekelt. "Lili" is kedvenc szerepei közé tartozott. Hatalmas, ragyogó drámai szopránjával, fényes drámai tehetségével bármely operának csillaga lehetett volna; de a vidékhez kötötte őt a "legszebb" magyar színész szíve, mely az övével volt egybeforrva, s együtt vándoroltak a hazában mindaddig, amíg férjét a Nemzeti Színház élére nem állították; ekkor a művésznő lemondott a világot jelentő deszkákról.
Leányuk: Somló Sári (1886–1970) szobrászművész, költő, írónő.
Síremlékük pontos helye:
Fiumei
úti sírkert, Budapest
Parcella,
szakasz, sor, sír:
20/1,
N/A, 1, 58
(A
sírhely és síremléke 2004 óta védettnek nyilvánított.)
A FOTÓK FORRÁSAI:
– Az első (1.) kép: Somló Sándor 1875-ben
A kép készítője: Ismeretlen
A kép forrása:
Nótin István Facebook-posztja
(A
poszt közzétételének időpontja: 2023. november 19.):
https://www.facebook.com/photo/?fbid=2578843655624317&set=pcb.2578841922291157
– A második (2.) kép: Az ifjú Somló Sándor
A kép készítője: Ismeretlen
A kép forrása:
Nótin István Facebook-posztja
(A
poszt közzétételének időpontja: 2023. november 19.):
https://www.facebook.com/photo?fbid=2578842162291133&set=pcb.2578841922291157
– A
harmadik (3.) kép: Somló Sándor
A fotó készítője: Ellinger Ede
A kép forrásai:
Anonim: "A Kisfaludy-társaság
tagjai" – "Vasárnapi Ujság", 1897. június 6., 44.
évfolyam, 23. szám
– A negyedik (4.) kép: S. Vadnay Vilma
A kép készítője: Ismeretlen
A fotó forrása:
"Magyar Géniusz", 1894. május
13., 3. évfolyam, 20. szám
– Az ötödik (5.) kép: Somló Sándor
A kép készítője: Ismeretlen
A fotó jogtulajdonosa: a forrás
alapján valószínűsíthető, hogy a debreceni Déri Múzeum
A kép forrása:
Nótin István Facebook-posztja
(A
poszt közzétételének időpontja: 2023. november 19.):
https://www.facebook.com/photo?fbid=2578842768957739&set=pcb.2578841922291157
– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók
AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:
– Magyar
Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő:
Schöpflin Aladár) –
"Somló Sándor" szócikk:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30904.htm
– Magyar
Színművészeti Lexikon (Főszerkesztő:
Kenyeres Ágnes) – "Somló
Sándor" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/somlo-sandor-hlavathy-odon-77B8D/
– Nemzeti
Névtér –
"Somló
Sándor / Hlavathy Ödön"
szócikk:
https://magyarnemzetinevter.hu/szemelyi-nevter/?id=662876&date=2025-08-12
– Anonim: "A szinművészeti akadémia új igazgatója" – "Pesti Hirlap", 1907. június 12., 29. évfolyam, 139. szám
– Magyarország cím és tiszti névtára – 1908, 27. évfolyam, 382. oldal
–
Magyar
Színművészeti Lexikon
(1929–1931;
szerkesztő:
Schöpflin Aladár) – "A
Nemzeti Színház igazgatói és intendánsai"
szócikk:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29706.htm
– www.szinhaztortenet.hu – a "Fra Girolamo" keresőszóra kapott találatok szerint a darab bemutatójának időpontja: 1895. április 19., Nemzeti Színház
– www.szinhaztortenet.hu – az "Első szerelem" keresőszóra kapott találatok szerint a darab bemutatójának időpontja: 1885. március 29., Nemzeti Színház
– Anonim:
"A szombatosok" /
Benne
a darab preimer-dátuma és helyszíne –
"Ország-Világ",
1896. május 31.,
17. évfolyam,
22. szám
– Magyar
Életrajzi Lexikon – "Somló Sári" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/somlo-sari-77B8E/
– Magyar
Színházművészeti
Lexikon (Főszerkesztő:
Székely
György)
– "Vadnay
Vilma"
szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz28/14.html
– Wikipedia
–
"Vadnay
Vilma"
szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadnay_Vilma
A SÍREMLÉK ÉS SÍRHELY ADATAINAK FORRÁSAI:
– Nemzeti
Örökség Intézete – "Somló Sándor" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/somlo-sandor-mogyorosi-es-banoczi-hlavathy-odon