Szerdahelyi József - színész, operaénekes, zeneszerző, operarendező, fordító

Szerdahelyi József (Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye, (1804. március 9. – Pest, 1851. február 18.) színész, operaénekes (tenor, bariton), zeneszerző, operarendező, fordító, zenekari muzsikus, ének- és zenetanító síremléke a Fiumei úti Sírkertben látogatható. 

A mellette lévő sírban nyugszik fia, a szintén színi pályára lépett Szerdahelyi Kálmán (1829–1872), de leánya, Szerdahelyi Nelli (1827–1865) is színésznőként szórakoztatta a nagyérdeműt. Az ő sírhelyének hollétéről egyelőre nincsenek információim. 

(A síremlékről készült fotók, valamint a sír pontos helye a szócikk végén találhatók.)

Az ifjú Szerdahelyit szülei jogásznak szánták, s így tanulmányai folytatása végett Nagyváradra került. Itt azonban megismerkedett a színészettel, s a hivatalnoki pálya helyett, szívét s lelkesedését követve a színpadot választotta. Ez idő tájt a színi hivatás nem párosult társadalmi elismertséggel, sokkal inkább megvetéssel, lenézéssel és nélkülözéssel járt kéz a kézben.

A fiatalember iskolai tanulmányait félbeszakítva az 1821-es esztendőben Udvarhelyi Miklós debreceni színtársulatánál színész lett. Első szerepe Macskási Bálint volt Dugonics "Macskási Julianna" című színművében.

A siker fölbátorította, és mindvégig nagy kedvvel játszott kisebb drámai szerepeket, noha hajlamai a dalmű felé vonzották. Nemsokára alkalma nyílt e hajlamát követhetni, és a magyar dalmű egyik alapítója lett. Igen sokoldalú ember és művész volt: mint drámai színész, énekes, zeneszerző, műfordító, színre alkalmazó, rendező, egyaránt fényesen megállotta helyét. Zenei tehetsége már tanulókorában feltűnt, a gitáron és fuvolán – kora divatos hangszerein – már ekkor kitűnően játszott. Korán kitűnt utánzóképessége is, főleg komikus alakok mímelésével. Amikor a színészekhez csatlakozott, eleinte csak a zenekarban jutott szerephez, később a színpadon is elkezdték foglalkoztatni, majd a tagok ének- és zenetanítója, és végül a Nemzeti Színházhoz kerülve az opera-előadások lelke lett.

Midőn az 1824-es esztendőben, Erdélyben Káli Nagy Lázár megalakította az első magyar dalszínésztársulatot, Szerdahelyi már mint tenor vagy bariton kezdett szerepelni; "A sevillai borbély" című operában mint Figaro oly nagy sikert aratott, hogy egyszerre a közönség kedvence lett. Közelismerés szerint Lablache (Luigi Lablache [1794–1858] francia és ír származású olasz operaénekes) után az első Figaro volt Európában.

1827-ben Kolozsváron maga alakított dalműtársulatot, és azzal vándorútra indult Magyarországra; októbertől Pesten is megfordult, és ott a német színpadon is szerepelt. Olyan sikerrel lépett föl Figaro szerepében, hogy a német igazgató mindent elkövetett szerződtetésére, azonban mindhiába. ...

1837-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Különösen Raimund (Ferdinand Raimund: osztrák-német színész és színműíró / 1790–1836) műveiben remekelt. E színműveket, sok mással együtt, majdnem mind ő fordította, értvén és beszélvén németül, franciául és olaszul. Emellett a régibb dalműveket majdnem mind ő hozta színre. Első szerencsés librettófordítónkként is beírta magát a hazai színháztörténet nagykönyvébe.

1838-ban már minden hangszeren játszott kisebb-nagyobb sikerrel, és a zeneköltészet terén is kísérletet tett; igen sok magyar dallamot írt, még többet szerkesztett és hangszerelt. Mint zeneszerző kevés eredeti művel dicsekedhet, de átirataival mégis nagy befolyást gyakorolt a nemzeti zenére. 

1838-ban szerkesztette és részben maga írta a "Ludas Matyi" című dalos bohózat zenéjét. (A darab bemutató-dátuma: 1838. december 27.) Ezt követően "A nagyidai cigányok"-hoz, és 1842-ben Egressy Bénivel együttműködve "Az ördög naplója" című énekes színműhöz írt kísérőzenét. 1843-ban az első magyar népszínműnek, Szigligeti "Szökött katoná"-jának zenéjét állította össze. (A premier dátuma: 1843. november 25.) 1844-ben "Az ezred leánya" című operából színművet csinált, és eredeti zenét írt ahhoz. (Ez utóbbihoz megjegyzés: bár a lexikonok így említik az előadást, jómagam a korabeli cikkek között kutatva nem találtam bizonyítékot arra, hogy Szerdahelyi Kálmán saját zenét írt volna a darabhoz. A korabeli újságcikkek Gaetano Donizettit tüntetik fel a darab zeneszerzőjeként. A vígoperát – eddigi kutatásaim szerint – 1844. március 13-án mutatták be. A "szinhaztortenet.hu" nevű adatbázis szerint viszont március 14-én volt a premier.) 1846-47-ben "A csikós" című színműhöz (a bemutató dátuma: 1847. január 23.), 1849-ben a "Liliomfi"-hoz, 1850-ben a "Bányarém" és a "Házassági három parancs" című darabokhoz írt zenét. (Ez utóbbi darab premier-dátuma: 1850. december 20-a.)

Vidéki működése alatt alig volt színdarab, melyhez egy-két dalocskát ne írt volna. Utolsó műve négy kardal a "Vid" című drámához (bemutató: 1850. november 18.). 1840-ben nagy sikerrel adták elő "Tündérlak" című kétfelvonásos operáját (bemutató: 1940. július 11., a későbbi Nemzeti, de ekkor még Pesti Magyar Színház), mely a Nemzeti Színház megnyitása óta a második eredeti opera volt, s amelynek értékes szerepe volt a megszületendő magyar opera útjának előkészítésében – a vígopera előfutáraként tartják számon. Ezenkívül több népdal, mint a "Cserebogár", "Mariskám", "Hortobágyi pusztán", "Rákosi dal" az ő zongoraátiratában jelent meg. Egressy Béni dalait is rendszerint ő írta át zongorára.

Mint színész főleg groteszk, komikus, buffó-szerepkörökben volt kiváló anélkül, hogy valaha is "aljas lett volna, vagy szinfalszaggatásra vetemedett volna." (Szász K.) "A sevillai borbély" Figarója, a (Szerelmi) "Bájital" Dulcamarája, vagy "A fekete dominó" című vígoperabeli szerepében nemcsak mint énekes, de mint színész is kiváló volt.

Mint embert kedélyesnek, nemes szívűnek, szeretetreméltónak és elmésnek ismerték kortársai. Korai halála nagy veszteséget jelentett a magyar színművészet számára.

Gyermekei közül kettő lépett a színészi pályára: Nelli, aki a vidék egyik legjelesebb énekesnője lett és Kálmán, akit szintén a Nemzeti Színház tudhatta tagjai között.

Síremléke pontos helye: 

Budapest, Fiumei úti Sírkert
Parcella, szakasz, sor, sír:
9, N/A, 1, 66

(A sírhely és síremléke 2004 óta védetté nyilvánított.)

A FOTÓK FORRÁSAI:

– A felső, első (1.) kép: Szerdahelyi József színművész

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
"Ország Tükre", 1863. szeptember 11., 2. évfolyam, 26. szám:
(nálam csak a böngészőbe bemásolva nyílik meg a link):

chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://epa.oszk.hu/02900/02992/00056/pdf/EPA02992_orszag_tukre_1863_26.pdf

– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók

AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:

– Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái – "Szerdahelyi József" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/s-A6233/szerdahelyi-jozsef-ADC27/  

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Szerdahelyi József" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/293.html   

– Anonim: "Vegyes hirek és események" – "Pesti Napló", 1851. február 20., 2. évfolyam, 286. szám

– Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő: Schöpflin Aladár) –"Szerdahelyi József" szócikk:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31263.htm  

– Wikipedia – "Szerdahelyi József" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerdahelyi_J%C3%B3zsef  

– Wikipedia – "Luigi Lablache" szócikk:
https://en.wikipedia.org/wiki/Luigi_Lablache  

– Anonim: "Szinészet / Magyar Játékszin" – "Honművész", 1838. október 18., 6. évfolyam, 83. szám

– Anonim: "Magyarország és Erdély / Budapesti napló" (benne a "Ludas Matyi" című színdarab premier-dátuma) – "Jelenkor", 1838. december 29., 7. évfolyam, 103-104. szám

– Anonim: "Fővárosi hírek"(benne "Az ördög naplója" című színdarab zeneszerzőinek neve)–"Világ", 1842. október 29., 87. szám

– Anonim: "Nemzeti szinház"(benne a "Szökött katona" című zenés színdarab premier-adatai) – "Nemzeti Ujság", 1843., november 21., 38. évfolyam, 151. szám

– Anonim: "Nemzeti szinház"(benne a "Szökött katona" című zenés színdarab premier-adatai) – "Honderü", 1843. november 25., 1. évfolyam, 21. szám

– Anonim: "Nemzeti szinház" (benne "Az ezred leánya" című vígopera premier-dátuma, és a szerzők nevei)– "Honderü", 1844. március 9., 2. évfolyam, 10. szám

– Anonim: "Fővárosi hirek és események" (benne "Az ezred leánya" című vígopera premier-dátuma, és a szerzők nevei) – "Világ", 1844._március 9., 20. szám

– www.szinhaztortenet.hu – "Az ezred lánya" keresőszóra kapott találatok. Köztük a Szerdahelyi József-előadás premier-dátuma: 1844. március 14., valamint a szerzők nevei

– Anonim: "Heti szemle" (benne "A csikós" című színmű zeneszerzőjének / zenei szerkesztőjének neve) – "Honderü", 1846. szeptember 15., 4. évfolyam, 11. szám

– Anonim: "A Pesti Napló műtára / Heti szemle / A Nemzeti Szinházról" (benne a "Liliomfi" című színdarab zeneszerzőjének neve)– "Pesti Napló", 1850. május 13., 1. évfolyam, 53. szám

– Anonim: "Ma kedden adatik másodszor: Bányarém" (benne a zeneszerző neve) – "Hölgyfutár", 1850. március 5., 1. évfolyam, 53. szám

– Anonim: "A Pesti Napló műtára / Heti szemle / A Nemzeti Szinházról" (benne a "Bányarém" című színdarab kritikája, megemlítve a darab zeneszerzőjének nevét és méltatva produktumát is) –"Pesti Napló", 1850. március 11., 1. évfolyam, 2. szám

– www.szinhaztortenet.hu – A "Bányarém" keresőszóra kapott találat, amely szerint a darab bemutatójának dátuma: 1850. március 3.; a darab zenei szerkesztője: Szerdahelyi József

– Anonim: "Vegyes hirek és események" (benne a "Házassági három parancs" című színdarab premier-dátuma, és a zeneszerző neve) –"Pesti Napló", 1850. december 20., 1 évfolyam, 237. szám

– www.szinhaztortenet.hu – A "Házassági három parancs" keresőszóra kapott találatok, amelyek szerint a darab kapcsolódó, korabeli bemutatójának dátuma: 1850. december 20.

– www.szinhaztortenet.hu – A "Vid" keresőszóra kapott találatok, amely szerint a darab bemutatójának dátuma: 1850. március 3.; a darab zenei szerkesztője: Szerdahelyi József

– Anonim: "Vegyes hirek és események" (benne a "Vid" című színdarab előadás-dátuma, és feltüntetve a zeneszerző neve) – "Pesti Napló", 1850. november 20., 1. évfolyam, 211. szám

– Anonim: "Magyar játékszíni krónika" (feltüntetve benne a "Tündérlak" című vígopera premier-dátuma, valamint a zeneszerző neve) – "Athenaeum", 1840. július 9., 2. félév, 3. szám

– www.szinhaztortenet.hu – A "Tündérlak" keresőszóra kapott találatok, amelyek szerint a darab kapcsolódó, korabeli bemutatójának dátuma: 1840. július 11.; a darab zeneszerzője: Szerdahelyi József

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Szerdahelyi Nelli" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/295.html  

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Szerdahelyi Kálmán" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/294.html  

A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉKE ADATAINAK FORRÁSAI:

– Nemzeti Örökség Intézete – "Szerdahelyi József" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/szerdahelyi-jozsef