Törzs Jenő - színművész, író, színmű-fordító

Törzs Jenő (1898-ig Bloch Jenő / Budapest, 1887. április 23. – Budapest, Erzsébetváros, 1946. február 2.) színész, író, filmrendező síremléke a Fiumei úti Sírkertben látogatható.

(A síremlékről készült képek és a sír pontos helye a szócikk végén találhatók.)

Az alábbi életrajz-összefoglaló az egykor Taki által megírt Törzs Jenő-életrajz, amely a "Színészkönyvtár" nevű internetes adatbázisba készült, és abban volt szabadon hozzáférhető. Helyenként kiegészítéseket, pontosításokat eszközöltem… de csupán annyira, amennyire szükségét láttam. Így kedves Olvasóim javarészt az eredeti Taki-írást olvashatják azon kevesek közül, amelyek megmaradtak. 

Törzs Jenő életútja részletesebben

A kezdetek

"Normális, kellemes – mondhatnám, felejthetetlen gyerekkor. – Iskoláimat elvégeztem, egyetlen bizonyítványom sem volt kitűnőnek nevezhető" – írja a kezdetekről az 1927-ben kiadott Blaha-album oldalain Törzs Jenő. A 1906-ban végzi el a színiakadémiát, s ezt követően a Thália Társaság tagjává választja Hevesi Sándor, a kilépő Kürti József és Dobi Ferenc méltó pótlására. A Thália akkoriban egy haladó, korszerű színjátszást preferál, ám állandó kőszínházzal nem rendelkezvén, vándortársulatként járja, főképp a vidék városait. A társulat állandó anyagi gondokkal küzd, fenntartási problémáik vannak folyamatosan. A pályája kezdetén álló fiatal színésznek aligha nyílik alkalma jó esetben, hogy olyan komoly irodalmi és színpadi értékű feladatokban bontakozzék ki, mint Ibsen, Gorkij, Hauptmann, Heyermanns művei, és Lengyel Menyhért komoly mondanivalójú drámája. Nagy feladatokat kap, amiben elmerülve a fiatal művész érvényesítheti a maga képességeit, és megtalálhatja a maga sajátos hajlandóságait. Törzs Jenő egyénisége két-három év alatt olyan határozott karaktert mutatott, hogy már-már tartani lehetett, hogy nincs tovább fejlődési lehetőség. Salgó Jenő, a kor egyik értő szemű kritikusa, egy akkori napilap munkatársa mondja ezekről az évekről: "...Attól félek, hogy a jövőben csak megismételheti magát. Olyan biztosan kész, minden eszközében és minden belső indulatában. Attól tartok, nincs további fejlődési lehetősége." Ám Törzs színészi nagyságának ezek az évek pusztán a nyitányai, egy később tökéletessé csiszolódó, nagy színész kezdő lépései. Pályájának jellegzetessége ez a koraérett megnyilvánulás, már a kezdeteknél.

A tehetséges ifjúból érett művész válik

Beszélik, hogy a Thália Társaság anyagi létbizonytalanságának hátterében Beöthy László, a nagy hírű igazgató áll, aki erős konkurenciától tartva, kapcsolatai segítségével ellehetetleníti annak szabad mozgásterét. Talán igaz a történet, talán csak feltételezés az egész, egy biztos, hogy Beöthy igazgatója mind a Király Színháznak, mind pedig a Magyar Színháznak. Tény, hogy a Thália Társulatának jelentős részét, fix hároméves szerződéssel "kivásárolja", az akkori elhatározása szerint prózai színháznak szánt Magyar Színház társulatába. Így kerül Törzs Jenő 1907-től a Magyar Színházba, aminek kisebb-nagyobb megszakításokkal, de 16 éven keresztül tagja.

1923. március közepén átszerződik ugyan a Renaissance Színházhoz, s az 1923-1924-es évad jelentős részét itt tölti, de az évad végén már a Belvárosi Színházban, valamint az Unió Színházüzemi és Színházépítő Részvénytársaság egyéb színházaiban játszik. (1924. január 24-étől direktorként is segíti a Belvárosi Színház működését, azonban ezen pozíciót csupán egy hónapig tölti be.)Ezt követően két hónapra – 1925 szeptember-novembere – a Vígszínházhoz szerződik, de az 1929-es év őszéig ismét az Izabella téri színházban (Magyar Színház) játszik. A Magyar Színházban, Beöthy ígéretének megfelelően, főszerepek várják. Törzs erőssége a fiatalok és az idősödő szerepek eljátszásában mutatkozik leginkább. Ekkor a fiatal szerepek megformálása várja. "A sasfiók" Reichstadti hercege, vagy a "Hamlet" pályájának egy-egy kimagasló csúcsa. Országos ismertséget hoz számára e két szerep. Az ismertség tekintetében meg kell jegyezni, nincsenek gondjai, hisz igen korán, a magyar némafilmek hajnalán már szerepeket vállal, amely számára nem várt sikereket hoz, és megalapozza a későbbi hangosfilmszerepeit is. Hangorgánuma, elegáns megjelenése, charme-os alakja a filmvásznon feledteti alacsony termetét, ami különös átokként telepedik rá, s egész életére. Tudása és színészi játéka az ország első színházába, a Nemzeti Színházba érdemesítené, de színpadi megjelenése miatt folyamatosan elutasítóak vele szemben, ami Törzs Jenőt egy életen át emészti. Hiába a vastag talpú cipők hada, a belső lábmagasítók sora, amikkel kínozta magát, ez az alaki "hiba" kizárta a szálfa magas bonvivánok köréből, s az állam első színházából. Mérlegeli magát, s nem érti a helyzetét, kudarcként éli meg az elutasításokat, ami viszont még nagyobb teljesítményre sarkallja.

A kiteljesedés évei

1929 őszétől a Vígszínházhoz szerződik, majd három éven át, ám visszatér a kezdeti sikerek színhelyéhez, a Magyar Színházhoz, amelynek tagja marad egészen 1940-ig. Komikus szerepekben ellenállhatatlannak bizonyul. A közönség hamar a szívébe zárja Molnár Ferenc "Játék a kastélyban" című színdarabjában, vagy Balázs Sándor "Bikfic tanár úr"-jában nyújtott tragikomikus szerepéért. Míg a tetterős, idősebb, érett férfiak megformálásai életének kimagasló szerepei sorát biztosítják. Bíró Lajos "A rablólovag" című színdarabjában az öreg gróf szerepe, vagy a "III. Richard" rémalakja, Ben Jonson Volponéja, Ibsen Peer Gyntje, vagy szinte a számára íródott "A néma levente"Agárdi Pétere művészi fejlődésének betetőzését jelentik.

Belső, mély, intenzív színészi átélésének méltó reprezentánsa az alábbi történet, mely a kezdő Bilicsi Tivadar és Törzs között zajlott "A néma leventé"-ben, amikor Törzs mondata végén felkapja és megpörgeti a nála majd egy fejjel magasabb Bilicsit. Az előadás szünetében Bilicsi megjegyzi:

"– ...Törzs Úr, én nem tudtam Önről, hogy ilyen erős ember.

– Én nem vagyok erős, de Agárdi Péter, az erős, az nagyon erős!" – válaszolta.

1941-1945 között nem szerepel sem színpadon, sem filmben. 1940-től a száműzetés és bujkálás évei következnek. Sem filmszerep, sem pedig színpadi fellépés nem várja. A családja körében él, és mind fizikumát, mind pedig idegrendszerét felemésztik a megpróbáltatások. 1945-ben, a háború végeztével végül is élete nagy vágya teljesül. A Nemzeti Színház tagja lesz, egészen haláláig. Itt az újrakezdés és újjáépítés időszakában azonban csak egy szerep eljátszására futja idejéből. Csehov "A dohányzás ártalmasságáról" című jelenetét játssza el, viszont olyan elemi erővel teszi mindezt, hogy a nézők és kollégák csodálatát vívja ki vele. Benne koncentrálódott az elmúlt öt esztendő keserű kényszerhallgatása, ami egy jó színész számára maga a halál. A bujkálás esztendői során szerzett betegsége hamar legyőzi fizikumát, és a valódi halál ragadja el viszonylag fiatalon, 59 évesen.

Harmincegy filmben játszik, és négy évtizedet felölelő pályáján mintegy kétszázötven szerepben, jó és rossz rendezői utasításokkal szabdaltan szolgálja a saját művészi megvalósulásával a közönség szórakoztatását.

Törzs Jenő, az ember

Nem tartozik azok közé az emberek közé, akinek magánéletéről szinte mindent tudni lehet az újságok hasábjairól, s a vele készült interjúk soraiból. Nem kereste, sőt kerülte az olcsó népszerűséget. Nem terjedtek róla pletykák, mert nem adott okot rá. Nem voltak érdemes szerelmi ügyei, sem nagyok, sem apró liezonok. Nem terhelték rendezetlen anyagi afférok életét. Szerényen élt annyiból, amennyi épp jutott. Ha több, akkor is takarékosan, sőt tartalékolva, mintha megérezné a nehéz évek közeledtét, ha szűkösebben, akkor ez sem jelent számára megrázkódtatást. Nem ambicionálja, hogy a társaság fénypontja legyen, a bohémság nem kenyere, bár ettől még remek társasági ember, szellemes, finom humorral megáldva. Utálja a nagyképűséget és ostoba megnyilvánulásokat, például a pincérekkel szembeni felsőbbrendű lekezelő modort, s talán épp emiatt a kor nagyjai között és közte legtöbbször csak hideg köszönő viszony van, sok esetben. Mondhatni, egyetlen szenvedélye, hogy szeret kártyázni. Az akkor divatos tízlapos römit játssza szűk baráti körben a Westend kávéház egy asztalánál, délutánonként előadás előtt, kikapcsolódásul. Kis összegekben, tízfilléres alapon. Tíz a kopogás, húsz a römi, ötven a flöss. Nehezen barátkozó, de akit megszeret, azt szinte érckapocsként szorítja magához – meséli róla a pályatárs, Bilicsi Tivadar.

Egyszerű, tiszta emberi életet él. Korán nősül, felesége Forrai Rózsi (1874–1931) színésznő, akivel szinte együtt indul pályája a Thália Társulatban, majd a Magyar Színházban. Benne megtalálja azt az élettársat, aki nyugodt és zavartalan életet biztosít számára. Stefánia úti lakásuk és siófoki házuk a családi együttlétek optimális színtere. Két fiú és egy leánygyermekét életének fő érdemeként emlegeti baráti társaságban is. A két nagy művész közös, sok külsőségről lemondó élete kell ahhoz, hogy a művészet mindenekelőtt valóságában gyökerező hittel elmerülhessenek az alkotómunkájukban. Ez a hit vezeti őket abban a szerencsétlen korban is, amikor a gazdasági nehézségek és politikai döntések sora lassan háttérbe parancsolja a művészi gondolkodás egészét, a lelki nyomor üres kiúttalansága felé vezetve a nagy tömegeket.

Törzs Jenő a szerző:
Írói munkásságáról a Blaha Lujza-albumban tesz említést, a következőképpen:

"...közben megírtam egy regényt –»A fekete futár« címen –, annak sikere volt, még a német könyvpiacon is, megírtam egy darabot társszerzőmmel együtt, s nagyot buktunk vele a Magyar Színházban. A Magyar Királyi Opera, most (1926) fogadta el egyfelvonásos operámat, melynek zenéjét Siklós Albert írta. Erről még bizonyosat nem írhatok, egyelőre várakozó állásponton állok – már ami a sikert illeti. (a szerkesztő megjegyzése: nem lett az) Feleségemet és három pompás gyermekemet imádom" – Törzs Jenő.

(Forrás: Takács István – Taki / "Színészkönyvtár")

Forrai Rózsi és Törzs Jenő gyermekei később szintén alkotói pályára léptek: elsőszülött fiuk, Törzs Miklós (1911–1974) rendezővé lett, ifjabb fiúgyermekük, Törzs László (1912–2002 [?]) újságíró, míg leányuk, Törzs Éva Mária (1914–1987) festőművészként alkotott.

Törzs Jenő közel kétszázötven színházi szerepe közül a jelentősebbek:

Ibsen: Nóra – Rank doktor
Ibsen: Peer Gynt – Peer Gynt
Ben Jonson: Volpone – Volpone
Rostand: A sasfiók – Ferenc, a rechstadti herceg
Shakespeare: Hamlet – Hamlet
Shakespeare: III. Richard – III. Richard
Goethe: Faust – Faust
Shaw: Szent Johanna – Dauphin
Shaw: Warrenné mestersége – Praed
Shaw: Blanco Posnet elárultatása – Blanco Posnet
Sardou: Szókimondó asszonyság – Napoleon
Pagnol: Topaze – Topaze
Ibsen: A vadkacsa – Gergers Werle
O'Neill: Különös közjáték – Marsden
Machiavelli: Mandragora – Nicia
Molnár Ferenc: A farkas – Kelemen
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban – Almády
Molnár Ferenc: Marsall – Litvay
Hevesi – Jókai: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán – Kárpáthy Zoltán
Hevesi – Jókai: A kőszívű ember fiai – Kázmér és Jenő – kettős szerepben
Bíró Lajos: A rablólovag – öreg Gróf
Bíró Lajos: Sárga liliom – Főherceg
Szép Ernő: Lila ákác – Csacsinszky
Szomory Dezső: II. József császár – II. József
Sándor Lajos: Bikfic tanár úr – A gimnáziumi tanár
Heltai Jenő: A néma levente – Agárdi Péter
Gogol: Éjjeli menedékhely – Báró
G. Baty – Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés – Porfir Petrovics Zametov
Tolsztoj: Az élő holttest – Protaszov
Csehov: A dohányzás ártalmasságáról – Nyukin

Filmszerepei:

Fekete gyémántok (1938) – Kaulmann Félix bankár
A 111-es (1937) – Joe Selfridge bűvész
Mámi (1937)
Én voltam! (1936) – Köhler Ervin mérnök
Az okos mama (1935) – Tabódy János földbirtokos
Elnökkisasszony (1935) – Kollár, a vezérigazgató
Meseautó (1934) – Szűcs János bankigazgató
Márciusi mese (1934) – Dr. Balla Tamás vezérigazgató
Iza néni (1933) / érdekesség: ezen alkotás Fedák Sári első hangosfilmje
Kísértetek vonata (1933) – Teddy Morrison
Júdás fiai (1920) Magyar némafilm
Névtelen vár I-II. (1920) Magyar némafilm
Az aranyszemű hölgy (1920) Magyar némafilm – Dr. Halten Arthur
A lélekidomár I-II. (1919) Magyar némafilm – Lyonel
Tláni (Ezeréves szépség) (1919-1920)
Twist Olivér (1919) Magyar némafilm – Monks
A 111-es (1920) Magyar némafilm – Vásárhelyi báró
Érdekházasság (1918) Magyar némafilm – Tankréd
Halálos csönd (1918)
Udvari levegő (1918)
Hivatalnok urak (1918) Magyar némafilm – Barna Gábor osztályvezető
Alraune (1918) némafilm
A csavargó (1918 [1919?]) Magyar némafilm / Putty Lia, Bánhidy Ilona társaságában – Don Cézár / Ruy Blas
A napraforgós hölgy (1918) Magyar némafilm (befejezetlen)
Júdás (1918) – Alban Kennedy
Az Isten fia és az ördög fia (1918) Magyar némafilm – Levi Márton, az Isten fia
Megtisztulás (1917) – a film végül nem készült el
Vengerkák (1917) Magyar némafilm – Wladimir herceg
A szentjóbi erdő titka (1917) Magyar némafilm – Elsner Károly
Az elítélt (1917) Magyar némafilm – Mérnök
Sárga liliom (1914) – Fiatal nagyherceg / Első filmje, melynek egyúttal főszereplője is! – némafilm a Pathé cég megbízásából

Könyve:
Fekete futár (regény, 1920)

Törzs Jenő síremlékének pontos helye:

Budapest, Fiumei úti sírkert
Parcella, szakasz, sor, sír:
34, N/A, 2, 121

(A sírhely és síremléke 2001 óta védetté nyilvánított.) 

A FOTÓK FORRÁSAI:

– Az első (1.) kép: Törzs Jenő

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
Magyar Színház: "Aki maga volt az elegancia"
(A cikk közzétételének dátuma: 2019. január 17.)

https://www.origo.hu/kultura/2019/01/torzs-jeno-romantikus-hosok-es-ravasz-intrikusok-elegans-megformaloja    

– A második (2.) kép: Törzs Jenő Hamlet szerepében – Magyar Színház, 1909

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
Wikimedia:
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?search=t%C3%B6rzs+jen%C5%91&title=Special%3AMediaSearch&type=image  

– A harmadik (3.) kép: Törzs Jenő Hamlet szerepében

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
Wikimedia:
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?search=t%C3%B6rzs+jen%C5%91&title=Special%3AMediaSearch&type=image

– A negyedik (4.) kép: Törzs Jenő Hamlet szerepében

Szerkesztett kép: a régi fotó AI által élesített verziója. Ezáltal jobb lett a kép felbontása és így a minősége is.

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
Wikimedia:
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?search=t%C3%B6rzs+jen%C5%91&title=Special%3AMediaSearch&type=image  

– Az ötödik (5.) kép: Törzs Jenő "A dohányzás ártalmasságáról" című színdarabban, Nyukin szerepében (1945)

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
Magyar Színház: "Aki maga volt az elegancia"
(A cikk közzétételének dátuma: 2019. január 17.)

https://www.origo.hu/kultura/2019/01/torzs-jeno-romantikus-hosok-es-ravasz-intrikusok-elegans-megformaloja  

– A hatodik (6.) kép: Kabos Gyula, Turay Ida és Törzs Jenő a "Márciusi mese" című filmben (1934)

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
Wikimedia:
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?search=t%C3%B6rzs+jen%C5%91&title=Special%3AMediaSearch&type=image   

– A hetedik (7.) kép: Törzs Jenő "Az elítélt" című film egyik jelenetében – mint ártatlanul elítélt rab a cellájában (1916)

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
www.hangosfilm.hu – "Törzs Jenő" szócikk:

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/torzs-jeno

– A nyolcadik (8.) kép: Paulay Erzsi és Törzs Jenő

A kép készítője: Ismeretlen

A kép forrása:
Wikimedia:
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?search=t%C3%B6rzs+jen%C5%91&title=Special%3AMediaSearch&type=image   

– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók

AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:

Takács István – Taki / "Színészkönyvtár" – "Törzs Jenő" szócikk

Taki a következő forrásokat használta az életrajz-összefoglaló megírásakor:

– Blaha Lujza Emlékalbum / Törzs Jenő (szerkesztő: Porzsolt Kálmán) – Országos Blaha Lujza Emlékbizottság, Budapest, 1926
– "Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam" – Magyar Színházi Intézet kiadása, 1981
– Nagy Magyar Színészek / Ladányi Ferenc: Törzs Jenő – Bibliotheca Kiadó, Budapest, 1957
– Staud Géza: Törzs Jenő – 1961
– Bálint Lajos: Karzat és páholy / Törzs Jenő – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967
– Illés Jenő szerk.: Színészarcok a közelmúltból / Gyárfás Miklós: Törzs Jenő – Gondolat Kiadó, Budapest, 1968
– Hont Ferenc – Staud Géza: Színházi Kislexikon – Gondolat Kiadó, Budapest, 1969
– Magyar Színházművészeti lexikon – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994
– Csiffáry Gabriella: Születtem... – Magyar színészek önéletrajzai – Új Palatinus-Könyvesház Kft., Budapest, 2001

Jómagam a következő forrásokat használtam a Taki-írás pontosítása, kiegészítése során:

– Magyar Életrajzi Lexikon – "Törzs Jenő" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/t-ty-780F8/torzs-jeno-7839E/  

– Nemzeti Névtér – "Törzs Jenő" szócikk:
https://magyarnemzetinevter.hu/person/665097/  

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Törzs Jenő" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz25/319.html  

– Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő: Schöpflin Aladár) – "Törzs Jenő" szócikk:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31836.htm  

– Wikipedia – "Törzs Jenő" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rzs_Jen%C5%91   

– Anonim: "Törzs Jenő meghalt" – "Független Magyarország", 1946. február 4., 8. évfolyam, 5. szám

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Unió Színházüzemi és Színházépítő Részvénytársaság" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz26/65.html   

– Anonim: "Törzs Jenő és a Belvárosi Szinház" – "Magyarország", 1924. február 12., 31. évfolyam, 35. szám

– Anonim: "Törzs Jenő a Magyar Színházban" – "Esti Kurir", 1924. március 8., 2. évfolyam, 57. szám

– Anonim: "A szinházak jövő heti műsora" / benne: Törzs Jenő színre lép a Magyar Színházban, "A sasfiók" című színdarabban – "A Mai Nap", 1924. december 28., 1. évfolyam, 2. szám

– Anonim: A Magyar Színház műsorán: "A vörös ember" című színdarab / benne feltüntetve: Törzs Jenő szerepe (Jáky Tóth Andor) – "Magyar Szinpad", 1925. február 7., 28. évfolyam, 38. szám

– Anonim: A Blaha Lujza Színház műsorán: "Mit járkálsz meztelenül?" című francia vígjáték / benne feltüntetve: Törzs Jenő szerepe (Kalocsay Gyula képviselő) – "Magyar Szinpad", 1924. szeptember 20., 27. évfolyam, 262. szám

– Wikipedia – "Forrai Rózsi" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Forrai_R%C3%B3zsi    

– Magyar Életrajzi Lexikon – "Forrai Rózsi" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/f-7547C/forrai-rozsi-75704/    

– www.hangosfilm.hu – "Törzs Jenő" szócikk:
https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/torzs-jeno   

– Wikipedia – "Törzs Éva" szócikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rzs_%C3%89va      

– Anonim: Hirdetés / benne: Heltai Jenő "A 111-es" című regényének megjelenése – "Az Est", 1919. december 17., 10. évfolyam, 136. szám

– Anonim: "A 111-es. Premiére az Urániában csütörtökön. Heltai Jenő regénye filmen, 5 részben. Corvin-film.)" / A bemutató dátuma: 1920. január 29. – "Nemzeti Ujság", 1920. január 29., 2. évfolyam, 25. szám

– Anonim: "Az Urania uj müsora" / benne – pozitív hangú – kritika "A 111-es" című filmről – "Nemzeti Ujság", 1920. január 30., 2. évfolyam, 26. szám

– Nemzeti Filmintézet – "Iza néni" szócikk:
https://nfi.hu/filmarchivum/kutatasoktatas/hungarika-kutatas-1/120-most-wanted/hangosfilm/iza-neni.html  

– Lajta Andor (rovatvezető): "Szép Ilonka és Érdekházasság" – "Szinházi Élet", 1919. január 19-26., 8. évfolyam, 3. szám

– Lajta Andor (rovatvezető): "A Phönix-mozgóképszinház megnyitása" – "Szinházi Élet", 1918. október 20-27., 7. évfolyam, 42. szám

– Nemzeti Filmintézet – "Alraune" szócikk:
https://nfi.hu/filmarchivum/kutatasoktatas/hungarika-kutatas-1/120-most-wanted/nemafilm/alraune.html   

– Nemzeti Filmintézet – "Vengerkák" szócikk:
https://nfi.hu/filmarchivum/kutatasoktatas/hungarika-kutatas-1/120-most-wanted/nemafilm/vengerkak.html 

– Anonim: "Az elítélt – Homunkulusz bosszúja / Új filmek a Mozgókép-Otthonban" – "Színház És Divat", 1917. március 25., 2. évfolyam, 12. szám

– Anonim: "Winterri, mint moziszinész" / benne a "Megtisztulás" című filmről és szereplőiről – "Szinházi Élet", 1917. március 18-25., 6. évfolyam, 12. szám

– www.hangosfilm.hu – "Megtisztulás (1917)" keresőszóra kapott találat:
https://www.hangosfilm.hu/filmografia/megtisztulas-filmterv   

– Anonim: "Bemutató a Royal-Apollóban" / benne a "Júdás" című filmről és szereplőiről és a szereposztásról – "Budapesti Hirlap", 1918. november 2., 38. évfolyam, 257. szám

– www.hangosfilm.hu – "Júdás (1918)" keresőszóra kapott találat:
https://www.hangosfilm.hu/filmografia/judas   

– www.hangosfilm.hu – "Udvari levegő (1918)" keresőszóra kapott találat:
https://www.hangosfilm.hu/filmografia/udvari-levego  

– Anonim: "Az Astra bemutatója" / benne az "Udvari levegő" című filmről és szereplőiről – "Az Ujság", 1918. szeptember 25., 16 évfolyam, 224. szám

– www.hangosfilm.hu – "Halálos csönd (1918)" keresőszóra kapott találat:
https://www.hangosfilm.hu/filmografia/halalos-csond  

– Anonim: "Halálos csönd" / benne a filmről és szereplőiről – "Szamos", 1918. november 27., 50. évfolyam, 282. szám

– www.hangosfilm.hu – "Tláni" keresőszóra kapott találat:
https://www.hangosfilm.hu/filmografia/tlani

– Wikipedia – "Magyar némafilmek listája" adatbázis:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_n%C3%A9mafilmek_list%C3%A1ja      

A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉKE ADATAINAK FORRÁSAI:

– Nemzeti Örökség Intézete – "Törzs Jenő" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/torzs-jeno-bloch-jeno