Tóth Imre - színigazgató, rendező, író

Tóth Imre (Pest, 1857. november 29. Pest – Leányfalu, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1928. augusztus 23.) színész, rendező, színigazgató, író síremléke a Fiumei úti Sírkertben látogatható.

Vele egyazon sírban nyugszik felesége, Tóth Imréné Tasnády Margit (1867–1934).

Tóth Imre síremlékére véletlenül találtam rá az egyik temetősétám során. A síremléket és az azokon lévő neveket figyelve egyszer csak azt láttam, hogy előttem magasodik egy nagy oszlop, "amit eddig nem láttam". Közelebb mentem hozzá, és a szívem nagyot dobbant, amikor megpillantottam rajta a nevet: "Tóth Imre"...

Tóth Imre édesapja Tóth József (1823–1870), a hazai színpadokon szintén jelentőset alkotott színészünk, s később Tóth Imre maga lesz édesapja Tóth László (1889–1951) írónak. 

Édesapja nyomdokait követve Tóth Imre is a színészi pályát választotta, az 1873-as esztendőben lett a Színművészeti Akadémia növendéke. Az Akadémia befejezését követően, 1876-ban a Nemzeti Színház szerződtette. Előbb ügyelőként szolgálta a nemzeti színjátszás ügyét, 1884-ben alrendezővé lett, majd 1893-ban rendezővé, két évvel később pedig már főrendezőként formálta a Nemzeti Színház színpadán megalkotott színjátékokat. Ez utóbbi pozíciójában főszerepe volt a Nemzeti Színház klasszikus és modern műsorának színpadra hozásában. 

Somló Sándort az 1908-as esztendőben felmentették további direktori teendői alól (a színiakadémia igazgatójaként folytatta pályafutását), s így Tóth Imre vette át a Nemzeti Színház igazgatását. Direktori munkája a Nemzeti Színház történetében kiemelkedő jelentőségű. Paulay Ede halálát követően megingott a Nemzeti Színház addigi stabil működési rendszere, a jóakaratú, de gyenge kezű igazgatók ideje alatt meglazult a fegyelem, a műsor színvonala is gyakran hagyott kívánnivalót maga után, s így az előadások, és a színház művészi értéke is foszlásnak indult. 

Tóth Imre mindenekelőtt rendet csinált, fegyelmet teremtett, felfrissítette a társulatot és a műsort, így a Nemzeti Színház kezdte visszanyerni régi népszerűségét.

Nagy gondot fordított a klasszikus műsorra, Shakespeare darabjait sorra felújította, s ő rendezte az első Shakespeare-ciklust is. Emellett értékes modern műsort is teremtett. A könnyű fajsúlyú külföldi darabokat átengedte a nagy fejlődésre jutott és egyre szaporodó magánszínházaknak, s a modern drámairodalom jelentősebb tartalommal bíró termékeit adatta elő.

A magyar drámaírók legkiemelkedőbbjeit is színházához vonzotta, így elsőként mutatta be például Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Szomory Dezső, Lengyel Menyhért darabjait, amelyek a klasszikusok mellett szerepeltek a repertoáron. 

Nyolc esztendeig tartó igazgatása alatt összesen 1226 estén adatott elő magyar darabokat, és 645 estén külföldi klasszikusokat. A közönség is újra szívesen váltott jegyet a Nemzeti Színház előadásaira, amelyek színvonala emelkedett, a rendezés pedig gondosabbá és művésziebbé lett. Az ő igazgatása alatt vált valóvá a színészi előadás modern, realisztikus módja: a páthoszos szavalás helyett a természetes, közvetlen beszéd s a színészi eszközök egyszerűsödése. Ezt az előadásmódot, mely ma már mindenütt visszaszorította a régi szavaló modort, Tóth Imre segítette kifejlődésében.

Az új kor legkiválóbb színészeinek egész sora jutott igazgatása alatt vezető szerephez: a hölgyek közül Ligeti Juliska, Váradi Aranka, Aczél Ilona, Kiss Irén, míg az úriemberek közül többek között Gál Gyula, Pethes Imre, Ódry Árpád, Rózsahegyi Kálmán, Horváth Jenő teljesedhettek ki az ő támogatásával színművészként. De ő volt az is, aki Bajor Gizit egyenesen a színiakadémiáról szerződtette a Nemzetihez, Hevesi Sándornak pedig először adott alkalmat rendezői hivatottságának bizonyítására.

1916-ban lemondott a Nemzeti-igazgatói posztjáról, és a Színművészeti Akadémia direktora lett. Ugyanabban az évben ünnepelték meg színművészeti pályájának 40 éves jubileumát, 1917-ben pedig udvari tanácsossá nevezte ki a király. A színészoktatás terén is nagy érdemeket szerzett. Pályája a modern magyar színművészet egyik legjelentősebb fejezete.

A síremlék pontos helye:

Budapest, Fiumei úti sírkert
Parcella, szakasz, sor, sír:
43, N/A, 1, 81

(A sírhely és síremléke 2004 óta védetté nyilvánított.)

A síremléken olvasható felirat:

"Tóth Imre
a Nemzeti Szinház igazgatója
és örökös tiszteletbeli tagja
1857–1928

Kegyelettel állíttatta
a Nemzeti Szinház
1934"

A FOTÓK FORRÁSAI:

– A felső, első (1.) kép: Tóth Imre színész, rendező, színház-igazgató, színészpedagógus

A kép készítője: Ismeretlen

A fotó forrásai:
Wikipedia:
https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B3th_Imre_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)#/media/F%C3%A1jl:T%C3%B3th_Imre_sz%C3%ADn%C3%A9sz.jpg  

Magyar Színháztörténet (1873–1920) – "A Nemzeti Színház" című fejezet / elektronikus változat:
https://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/109.html  

– A síremlékről készült képek: saját készítésű fotók

AZ ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:

– Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) – "Tóth Imre" szócikk:
https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15906.htm  

– Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő: Schöpflin Aladár) – "Tóth Imre" szócikk:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31802.htm  

– Magyar Színháztörténet (1873–1920) – "A Nemzeti Színház" című fejezet / elektronikus változat:
https://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/109.html 

– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Tóth József" szócikk:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz25/258.html  

– Magyar Életrajzi Lexikon – "Tóth László" szócikk:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/t-ty-780F8/toth-laszlo-78336/  

A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉK ADATAINAK FORRÁSAI:

– Nemzeti Örökség Intézete – "Tóth Imre" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/toth-imre