Tudtátok-e, hogy Déryné Széppataki Róza…
Déryné Széppataki Róza utolsó
fellépése Miskolcon történt, az 1868-as esztendőben, keresztfia,
Egressy Ákos jutalomjátékán – "A
keresztes vitézek" című
színdarabban volt látható, az apáca fejedelemasszony szerepében.
(Érdekesség: hogy a korabeli színlapon a darab szerzőjeként
Müllerback neve van feltüntetve, valójában azonban a szerző
Kotzebue; míg a fordítóként feltüntetett "N. N." valójában
Czövek István.) A kor nagy színésznője ekkor már 75
esztendősen, csöndesen, a világtól elvonultan, betegen élt
Miskolcon.
S hogy hogyan is zajlott e fellépés,
elmeséli nekünk a krónikás, Németh Antal.
"Utoljára a világot jelentő deszkákon
Miskolci magányában élete végéig már csak egy revelációszerű esemény színesítette meg szomorú napjait. A világtól elvonuló művésznő talán nem is gondolt arra, hogy még egyszer érezni fogja a »forró deszkák« melegét – hetvenöt éves korában. Csak emlékeinek élt…
1868-ban történt, hogy Egressy Ákos, a nagy Gábor fia, színtársulatával
Miskolcra jött. Egressy Ákosnak Déryné volt a keresztanyja, és
Gábort is ő házasította össze Szentpétery Zsigmondnak, a
legnagyobb magyar Falstaffnak szép húgával, Zsuzsikával. Érthető
tehát, hogy sikerült Dérynét rábeszélnie a fellépésre.
Törs Kálmán, Déryné naplójának első sajtó alá rendezője a következőképp adja elő az utolsó fellépést és előzményeit:
A már akkor hetvenéves asszony, ki csak botra támaszkodva és csak nagy ritkán bírt vánszorogni az utcán, kinevette keresztfiát, kinek ily képtelenség jut az eszébe. De Ákos nem tágított:
»Lássa, keresztanyám, jutalomjátékom lesz. Keresztanyám régi híre s az a rendkívüli dolog, hogy tizenhét évi elvonultság után ismét fellép, nagy érdeket fog kelteni, azután oly szerepet választunk, melyet ülve is előadhat.«
Végre az öregasszony nem bírt ellenállni a kísértésnek, hogy még egyszer érezze a »forró deszkák« melegét.
»A keresztes vitézek«-ben kellett játszania az apácza fejedelemasszonyt. Csaknem ölbe vitték fel a színpadra, és Egressy Ákos maga is aggódott a kísérlet sikere miatt, s némi lelkiismeret-furdalást érzett, elgondolva, hogy e tisztes öregasszonyt talán kudarcnak, nevetségnek teszi ki. De már lehetetlen volt a visszalépés. A ház tömve, a játék megkezdődött. Következett a fejedelemasszony jelenése. A karszék, melyben helyet kellett foglalnia, készen állt. Egressy karonfogva akarta odavezetni, de ez csendesen visszatolta: »Majd csak magam« – mondá, s kilépett. A kegyeletes közönség tapsokkal üdvözlé az agg művésznőt, ki meghatottan köszönte meg a szíves fogadtatást.
S ekkor újra bebizonyult, hogy Anteus meséje több, mint egyszerű mese. Az a törékeny, tehetetlen alak, ki botját egészen a színfalakig elhozta, színpadra lépve, a riadó taps hallatára mintha egyszerre megifjodott volna egy pár évtizeddel. Kiegyenesedett, arca átszellemült kifejezést öltött és játszott oly élénken, annyi hévvel, hogy mindenkit csodálatba és csalódásba ejtett kora iránt. Sőt, midőn az a jelenete következett, hogy a rá fegyverrel támadó vitéz elől menekülnie kell, oly fiatalos könnyedséggel futott meg, hogy az üldöző vitéz alig érte utol.
Ez
volt utolsó szereplése a színpadon."
("Magyarság",
1922. július 2., 3. évfolyam, 147. szám)
A
FOTÓK FORRÁSAI:
– Az első (1.) kép: Egressy Ákos
A
kép készítője: Ismeretlen
Szerkesztett kép: A publikációban szereplő kép AI
által élesített változata
A kép forrása:
Családtörténetek
nevű honlap:
Fónagy Zoltán: "Vérzik szívem értetek, de
jobban vérzik hazámért / Anyák a szabadságharcban: nyilvános
elvárások és magánérzelmek":
(A
cikk közzétételének dátuma: nem ismert)
– A második (2.) kép: Déryné Széppataki Róza
A
kép készítője: Szathmáry
Pap Károly
Képkészítési
technika: litográfia
A
kép készítésének időpontja:
1834
A
kép forrása:
Wikipedia:
https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9ryn%C3%A9_Sz%C3%A9ppataki_R%C3%B3za#/media/F%C3%A1jl:D%C3%A9ryn%C3%A9.jpg
– A harmadik (3.) kép: Egressy Ákos
A
kép készítője: Ismeretlen
Szerkesztett
kép: Az alábbi
publikációkban található kép AI
által élesített változata
A kép forrásai:
a) Szalisznyó Lilla: "Egressy Gábor a Színészeti Tanoda katedráján" – "Szcenárium", 2020. november 1., 8. évfolyam, 7. szám
b)
Szalisznyó
Lilla: "Egressy Gábor a Színészeti Tanoda katedráján" –
"Szcenárium",
8. évfolyam, 7. szám
(A
cikk közzétételének dátuma: nem ismert)
https://nemzetiszinhaz.hu/magazin/2020/11/egressy-gabor-a-szineszeti-tanoda-katedrajan
AZ
ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:
– Németh Antal: "Déryné estéje" – "Magyarság", 1922. július 2., 3. évfolyam, 147. szám
– Törs Kálmán: "Déryné" – "Vasárnapi Ujság", 1877. szeptember 16., 24. évfolyam, 37. szám
– Erődi Jenő: "Déryné" – "Szinházi Élet", 1918. október 13-20., 7. évfolyam, 41. szám
– Csorba Zoltán: "Déryné Miskolcon" – "Borsodi Szemle", 1974., 19. évfolyam, 4. szám
– Dr. Szendrei János: Miskolcz város története 1800–1910 (Miskolcz város története és egyetemes helyirata, V. kötet ) /I. A színművészet története Miskolczon – Miskolc, 1911
– Jászsági
Évkönyv 1993 (Felelős szerkesztő: Pethő László) –
Jászberény, 1993
(Nálam
csak a böngészőbe bemásolva nyílik meg a link)
chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://real-j.mtak.hu/29966/1/jaszsagi_evkonyv_1993.pdf
– Csorba Zoltán: Déryné Miskolcon – "Borsodi Szemle", 1974., 19. évfolyam, 4. szám
– Magyar Életrajzi Lexikon (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) / elektronikus változat – "Déryné, Déry Istvánné, Széppataki Róza, Schenbach" szócikk: