Zöldi Márton - író, színész, színházigazgató
Zöldi
Márton
(Békéscsaba,1854. december 23. – Budapest, 1919.
április
26.) író,
hírlapíró, szerkesztő, színész, színigazgató
síremléke a Fiumei úti Sírkertben látogatható.
(A
síremlékről készült fotók, és a sír pontos helye a szócikk
végén találhatók.)
Középiskoláit
Szarvason végezte, majd egy ideig a
fővárosban, a
Műegyetemen tanult. Színházi
pályáját 1872-ben
kezdte, Kovács
István színtársulatánál.
1882 nyarán az egykori Budai Színkör helyén működő Fővárosi Nyári Színkörben, télen pedig Kecskeméten lépett
fel. Ezután került a Nemzeti Színházhoz mint jegyző, illetve
altitkár. Itt is rövid ideig maradt, majd
egy időre el is
hagyta
a pályát. 1887-ben szerződött tag volt Kecskeméten, 1899 nyarán
pedig a
Népligetben
megnyitotta
a Dalos Színházat. Ez
év
őszén
azonban
végleg
visszavonult,
s ezt
követően csak
az írásnak élt. A korabeli lapokban – és önálló kötetben is
– rendkívül
nagy számban jelentek meg
elbeszélései, novellái,
amelyeket
többnyire "Luczián"
név
alatt publikált.
De születtek
tollából tárcák, regények, színes riportok, humoros karcolatok,
és színdarabok úgyszintén.
1881 júniusában kötött házasságot Alszeghy Ilona (1855–1903; Pócsmegyeren temették el) színésznő-énekesnővel, aki 1887. január 1-jétől haláláig mint karénekesnő működött az Operában. Alszeghy Ilona híres művész dinasztia tagjaként ismert. Testvérbátyja Alszeghy Kálmán (1852–1927), az Operaház főrendezőjeként alkotott, húga pedig Császárné Alszeghy Irma (1864–1945) színésznő-énekesnő.
Leányai
közül mindhárom színi pályára lépett:
Zöldi
Tilda (1883–1945) szoprán operaénekesnő
Zöldi
Elza színésznő (1885-? / a művésznő
halálozási dátumát egyelőre nem találtam meg.) 1934-ben még
élt, Budapesten nyugdíjasként. Azonban az 1934-es évet követően
is elvállalt egy-egy feladatot: rádiójátékokban formált meg
egy-egy szerepet 1936-ban, és 1937-ben.
Zöldi
Vilma (1887–1927) színésznő
"A magyar írói világnak egyik szeretetreméltó egyénisége és népszerű tagja, Zöldi Márton, hatvannégy éves korában Budapesten meghalt. Az író bohémek gyérülő fajtájából való volt, könnyed hangú, kedvelt elbeszélője leáldozott időknek, aki temérdek emléket őrzött a lelkében. Ritka termőerő lakozott benne, csak úgy ontotta a novellákat, amelyek nem voltak igazi novellák, hanem inkább apró, adomás esetek följegyzései a színészet heroikus korszakából, a törvényszéki tárgyalótermekből, a kisvárosi életből.
Színészkedéssel kezdődött a pályája, de a kasírozott falak között kevéssé tudott boldogulni, és nemsokára áttelepedett az íróasztal mellé. Színészélményei végigkísérték aztán egész írói útján, színésznőnek nevelte három leányát, és egy ízben megpróbálkozott a színigazgatással is, azonban csak rövid ideig tartott a direktorsága.
Széles
olvasóközönsége volt az írásainak, amelyeknek erénye legkivált
az előadás elevenségében és a jóízű humorban nyilvánult meg"
– olvasható a nekrológ a korabeli újság hasábjain.
("Pesti Hirlap", 1919.
április 27.,
41. évfolyam,
100. szám)
Könyvei többek között:
– Thália
pongyolában (1891)
– Színész-históriák (1899)
– Nappali
komédiások (1913)
Színpadi
munkáiból:
– "Az
adóvégrehajtó" – vígjáték egy felvonásban;
bemutató: Fővárosi Nyári Színkör, 1882 júliusa
– "Nana
leánya" – színmű, Alfred
Sirven és Henri Leverdier francia
nyelven íródott regényét színpadra alkalmazta: Zöldi Márton; bemutató: Fővárosi Nyári Színkör, 1882. július
8.
– "Az Eiffel-torony kisasszonya" – énekes
bohózat; bemutató: Fővárosi Nyári Színkör, 1889. augusztus
2.
– "A pópa" – népszínmű
három felvonásban;
bemutató: Városligeti Színkör, 1894. augusztus
31.
– "Eszter"
– bibliai
melodráma
(versszövegek: Mérei Andor, zene:
Singer Nándor [Weisz
Sándor? Hangszerelte: Müller Ottó?]); bemutató: Dalos Színház, 1899 szeptembere
Monológjai többek között:
– "Fürdővendég"
– "Nyugdíjas
színész"
Fordítása többek között:
– "A
23- as hölgy" – bohózat három felvonásban;
Írta: Paul Gavault és
Albert Bourgain; bemutató:
1905. január
4. Vígszínház
Zöldi Márton síremlékének pontos helye:
Budapest,
Fiumei úti sírkert
Parcella,
szakasz, sor, sír:
27/1, N/A, 1, 37
(A sírhely és síremléke 2004 óta védetté nyilvánított.)
A FOTÓK FORRÁSAI:
– Az első (1.) kép: Zöldi Márton író
A fotó készítője: Ismeretlen
A kép forrása:
"Az Érdekes Ujság", 1915.
március 21., 3. évfolyam, 12. szám
– A második (2.) kép: Zöldi Márton író
Szerkesztett
kép: az első (1.) kép AI által élesített változata
A fotó készítője: Ismeretlen
A kép forrása:
"Az Érdekes Ujság", 1915.
március 21., 3. évfolyam, 12. szám
– A
síremlékről készült képek: saját
készítésű fotók
AZ
ÉLETRAJZI ADATOK FORRÁSAI:
– Magyar Színművészeti Lexikon (1929–1931; szerkesztő: Schöpflin Aladár) – "Zöldi Márton" szócikk – Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, Budapest, 1929–1931; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32212.htm
– Magyar Életrajzi Lexikon A–Z (Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) – "Zöldi Márton" szócikk / elektronikus változat – www.arcanum.com:
– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Zöldi Márton; Grün" szócikk – Az Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában készült / Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz31/73.html
– Wikipedia - "Zöldi Márton" szócikk
https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%B6ldi_M%C3%A1rton
– Anonim: "Zöldi Márton meghalt" – "Pesti Hirlap", 1919. április 27., 41. évfolyam, 100. szám
– Anonim: "Zöldi Márton meghalt" – "Pesti Napló", 1919. április 27., 70. évfolyam, 100. szám
– Anonim: "Zöldi Márton halála" – "Az Ujság", 1919., április 27., 17. évfolyam, 100. szám
– Anonim: "Zöldi Márton gyásza" – "Hazánk", 1903. augusztus 7., 10 évfolyam, 185. szám
– Opera-Digitár – "Zöldi
Tilda" adatai:
https://digitar.opera.hu/szemely/zoldi-tilda/15483/
– Anonim: "Hol élnek, mit csinálnak Pozsony egykori kedvencei?" – "Hiradó" (Pozsony), 1934. december 25., 47. évfolyam, 292. szám
– Rádiójáték-kereső
– "Zöldi Elza" / színészi munkái:
https://radiojatek.elte.hu/radiojatek-szinesz/zoldi-elza/
– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Alszeghy Kálmán" szócikk – Az Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában készült / Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz01/117.html
– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Alszeghy Irma, Cs." szócikk – Az Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában készült / Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz01/116.html
– Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978
– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Budai Színkör" szócikk – Az Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában készült / Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz02/730.html
– Wikipedia
– "Budai Színkör" szócikk
https://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_Sz%C3%ADnk%C3%B6r
– Magyar Színházművészeti Lexikon (Főszerkesztő: Székely György) – "Városligeti Színkör" szócikk – Az Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában készült / Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994; elektronikus változat – Magyar Elektronikus Könyvtár:
https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz28/149.html
– Anonim: "Nana leánya" / benne feltüntetve: Zöldi Márton "Az adóvégrehajtó" című vígjátékának közelgő előadása – "Pesti Hirlap", 1882. július 3., 4. évfolyam, 181. szám
– Anonim: A budai színkör aktuális előadásairól / benne kritika Zöldi Márton "Az adóvégrehajtó" című vígjátékáról – "Fővárosi Lapok", 1882. július 12., 19. évfolyam, 157. szám
– Anonim: Színházak aktuális műsora / benne a Fővárosi Nyári Színkörben előadásra kerülő Zöldi Márton-színdarab, a "Nana leánya" premier-dátuma (1882. július 8.) – "Pesti Hirlap", 1882. július 7., 4. évfolyam, 185. szám
– Anonim: "Nana leánya" (A darabról szóló színikritika) – "Pesti Hirlap", 1882. július 9., 4. évfolyam, 187. szám
– Anonim: "Nana leánya" (Rövid hír a francia mű magyar nyelvű megjelenéséről) – "Magyar Polgár", 1881. július 22., 15. évfolyam, 165. szám
– Anonim: Színházak 1889. augusztus 2-ai műsora, köztük Zöldi Márton, "Az Eiffel-torony kiasszonya" című színdarabja – "Budapesti Hirlap", 1889. augusztus 2., 9. évfolyam, 210. szám
– Anonim: "Az Eiffel-torony kisasszonya" (A darabról szóló színikritika) – "Budapesti Hirlap", 1889. augusztus 3., 9. évfolyam, 211. szám
– Anonim: Színházak 1894. augusztus 31-ei műsora, köztük Zöldi Márton, "A pópa" című népszínműve – "Fővárosi Lapok", 1894. augusztus 31., 31. évfolyam, 240. szám
– (–off.): "A pópa" (A darabról szóló színikritika) – "Budapesti Hirlap", 1894. szeptember 1., 14. évfolyam, 241. szám
– Anonim: "Eszter" (Premier-ajánló) – "Budapesti Hirlap", 1899. szeptember 3., 19. évfolyam, 244. szám
– Anonim: "Szinház, zene." rovat – "Dalos Színház" / benne az "Eszter" című bibliai melodráma főpróbájáról – "Budapesti Napló", 1899. szeptember 9., 4. évfolyam, 249. szám
– Alpár Ágnes: A Városliget színházai / benne az "Eszter" című színdarab adatai – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001
–
Magyar
Könyvkötészet 1712-1920 / benne az "Eszter" című színdarab
alkotóinak neve /
elektronikus
változat –
www.arcanum.com:
A SÍRHELY ÉS SÍREMLÉKE ADATAINAK FORRÁSAI:
– Nemzeti
Örökség Intézete – "Zöldi Márton (Grün Márton)" szócikk:
https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-sirkert/zoldi-marton-grun-marton