Taki 2003-ban azért hozta létre a "Színészkönyvtár" nevű online magyar színházi adatbázist, majd később az ugyanezen a néven működő Facebook-közösséget, hogy adhasson általuk az embereknek.
Halálával lezárult a honlap működése, és idővel a Facebook-közösség működése is megszűnt.
Mivel Taki személyes profilja nem lett emlékoldallá nyilvánítva, s emiatt bármikor törölheti azt a Facebook rendszere, így a "Színészkönyvtár" csoportban lévő, mindig kedves hangvételű, tartalmilag színes, értékes posztjai is megsemmisülhetnek.
Szeretném tovább menteni mindazt, amit Taki jó szívvel nekünk szánt. Így ebben a blogban, csakis a szükséges, minimális változtatásokkal teszem közzé Taki általam lementett "színházas" és ahhoz kapcsolódó posztjait - s bízom abban, hogy minket a létezés túloldaláról figyelve örömét leli abban, hogy mosolyokat lát az arcunkon és örömöt a szívünkben.
Az egyes posztok mellett feltüntetem az egykori, eredeti közzététel dátumát és helyét, és a jelenleg még élő linkjét is. Bízom abban, hogy mindezzel jó érzésű pillanatokhoz juttathatom a kedves Olvasókat.
/A fotó forrása: Taki személyes Facebook-profilja
https://www.facebook.com/stevetaky/
A Fővárosi Operettszínház színpadán 1952. december 28-án bemutatott "Luxemburg grófja"-előadás fényképével jelent meg az egykori "Színház és Mozi" hetilap 1953 januárjában. Címlapján a legendás előadás főszereplői: Feleki Kamill, Honthy Hanna és Németh Marika...
Tavaly ilyenkor még erősen készült Karácsonyra Felföldi Anikó, ami Körmendi Vilmos férje nélkül már nem volt az igazi. Kollégáit hívta meg magához. Aztán nem sokkal később, január első napjaiban befejeződött ez a nagyszerű pálya, néhány héttel a Kossuth-díj átvétele előtt. Pedig mennyire megérdemelte volna, hány kollégának viselte sorsát...
Ma épp 23 éve nincs közöttünk Takács Mari – aki 1957-től, nyilvános adásai kezdetétől a Magyar Televízió bemondónője, az intézmény posztumusz örökös tagja volt, és Kazimir Károly felesége. Van egy generáció, aki számára emlékezetes volt hangja, mosolya...
Egy szívszorító képeslap Nizzából... Miért szívszorító? Mert Ferrari Violetta írta özvegy édesanyjának Budapestre. 1958 októberében érkezett a postára, a mamája címére, amelyben a két évvel korábban, 1956-ban disszidált Vilcsi jelzi, köszöni, jól van... a "figyelmes postás" persze a rövid szövegre ragasztotta bosszantásból, a "portó bélyeget". Nem...
Feld Irén a kevés számú színházigazgatónők egyike volt hazánkban. Emlékezzünk meg Róla egy kicsinykét...
Mozijegyet egyet vegyek? Vegyél kettőt, Veled megyek... de ez itt egy, és már rég lejárt. Még 1957. augusztus 3-án, szombaton... A "Dankó Pista" című film felújításának mozijára szólt egyébként anno...
Kiss Manyi 109 – Egyik kimagasló alakítása volt a Madách Színházban, 1958-ban bemutatott "Kurázsi mama" főszerepe. Talán kevesen tudják, hogy később a Magyar Televízió stúdiójában is alakította ezt a szerepét, a színházi díszletek és kellékek felhasználásával. A közvetítés érdekessége volt, hogy akkoriban még nem lehetett videófelvételt készíteni,...
Ruttkai Éva - 1960. Német képeslapon.
Olyan szép. Nem?
Tolnay Klári és Mensáros László – akik az életben is tisztelték, szerették egymást, ez valahogy lejön a próbán készült fotón is talán...
Én még ahhoz a generációhoz tartozom, akik diafilmeken is nevelkedtek. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartozott egy halom új mese, vagy kalandfilm dián, amit a Jézuska hozott. Hányszor, de hányszor néztük végig ezeket azután... Itt van például az "Öreg néne őzikéje"... tudtuk kívülről... Ma már az unokák számára valami érthetetlen érzelmi szál,...